Érdeklődő Jóakaró reklamált, hogy kikerült pár rész A déli futárgép idézetből (köztük az egyébként saját kedvenc mostani címadó), és visszakérte őket. Időnként újraírom a bejegyzéseimet. Rövidítek, vagy tisztítok. Talán még az újságíróiskola folyománya, ahol azt tanították, minden írásnál lehet egy még jobb: ugyanaz egy fele olyan hosszú írásban.
De ha visszakérik, az más. Íme:
Úgy készült a másnapra, mint egy utazásra. Úgy vágott neki a következő napnak, mint valami Amerikának. Annyi befejezetlen dolog kapcsolta még önmagához. S most egyszerre szabad volt. Szinte félelem fogta el, hogy fölfedezi, milyen kötetlen, milyen halandó.
Milyen jól rendbe rakott világ ez így, háromezer méter magasból. Fölparcellázott világ, szépen kirakott világ. Bekerített, szerény boldogságok. Emberek játékszerei, annak rendje és módja szerint elrakva az üvegszekrényükben.
Milyen egyszerű mindez - gondolta. - Élni, csecsebecséket rakosgatni, meghalni.
Szomorú lenne itt abbahagyni, írok egy kicsit a nagymamámról. A mai napot tulajdonképpen nála töltöttem (a gaz mobil ottfelejtette magát nála, és nem volt hajlandó egyedül visszajönni).
A nagymamám 92 éves. 1916 márciusában született Tata-Tóvárosban, az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ott végezte a polgárit és utána képzőbe ment. "Mindig tanítani akartam". Képzőnek a tanítóképzőt hívták, ahova 14 évesen a négy év polgárit követően (ami a nyolcéves gimnázium kispolgári párja volt az elemi után) mentek, ő először Pápára egy reformátusba, majd három évre Sopronba apácákhoz. A növendékek 19 évesen végeztek, és kerültek ki egyedül tetszőleges távoli falvakba, városokba. Tanítani. A nagymamám Császárra, Komárom-Esztergom megyébe, Kisbértől délre. Száznégy gyerek járt az "osztályába", ami összevont osztály volt különböző életkorú gyerekekkel.
Külön volt református és katolikus iskola, önképző, minden. Ő tánckart szervezett és színielőadást, úgy, hogy a csoport fele katolikus, a másik fele református gyerek legyen. Mindezt 1935 és 1941 között (amíg férjhez nem ment), amikor híre-hamva sem volt az ökumenének (és az iskolán kívüli szervezett gyerekprogramoknak. falun. ingyen). Csak úgy, magától. Így tartotta jónak.
Tegnap csörgött nála a telefon. Imre volt, aki a nagymamámmal együtt kezdte életét a császári elemiben, csak ő mint hatéves kisdiák. Most 79 éves. Azt kérdezte, otthon van-e, mert tegnap vágtak disznót, és vinne egy kis hurkát, kolbászt, töpörtyűt. Följött neki hozni, Császárról Tatabányára.
Úgyhogy most van itt nekem 2007-ben a Ponty utcában 1935-ben Császáron elkezdődött kolbász, amit reggel még gyorsan megsütött, hogy nekem már ne kelljen.
Lehet egy család is befejezetlen dolog? De kié? És kihez kapcsol?
2007. december 29., szombat
2007. december 28., péntek
2007. december 24., hétfő
Ünnepi felkészítő. Cseendes éééj... hehehe.
Lapszemle 1. Borsa. Semmi szirup. (idézte JP az alanti cikkben)
Hat ok, amiért öljük egymást karácsonykor.
Nem vagyunk pesszimisták, de ne álszenteskedjünk, a karácsonyi készülődésből adódó feszültség időnként kihozza belőlünk az állatot. Jobb esetben a pikírt eladókisasszony, aki azzal húz fel, hogy már nincs ereje megnézni, létezik-e nagyobb méretben a kiválasztott játékmedve...
Lapszemle 2. Judapest.
Már megint a zsidók jártak jól!
Sóhajthatnak vagy szisszenhetnek fel sokan az általános végkimerültség határán az odaégetett pulykák, a gyantás talpú fenyőfák (befaragás!), az anyóspánik, a zárlatos kínai égősorok, a bájvigyortól zsibbadó arcizmok és a 40 százalékos THM áruhitelelek fojtogató gyűrűjében...
Én viszont remekül érzem magam. Visszaérkeztem Gyöngyösi úti Tescóból (különbejáratú 105-ösöm kényelmesen odavisz), ahol is kedvenc tonhalkonzervemből rengeteg darabot akciósan beszereztem, aranyos (cápamese) és klasszikus (lear király) dvd-ket vásároltam, mosópor- és vécépapírkészletet feltöltöttem, jobbnál jobb csokikat (narancsos fekete lindt, mmmm) teljesen elfogadható áron összeválogattam. Továbbá meglepő hatékonysággal mai napon 11 és fél 3 között szert tettem az összes karácsonyi ajándékra, magamat is beleértve.
Az egyetlen kihagyható a Vörösmarty téri hurkakolbász lett volna, amely akkor ízlett, ellenben később heveny hasfájást eredményezett, de szerencsére pont emiatt rohamsebességgel átrobogott rajtam és katartikusan megszabadultunk egymástól.
Az elmúlt napokban alapvetően azokkal voltam, akikkel jól érzem magam, sőt mi több szeretek. Táncoltam koreográfiát együtt lélegezve, beszélgettem éjszakába, hajnali kettőkor meleg virslit és szalonnát ettem savanyított fokhagymával közös tányérból sokan, három országra kiterjedő konferenciabeszélgetésen üzleti tárgyaltam "you have done well!! excellent work..." eredménnyel, ki- és bepánikoltam, eldöntöttem, hogy nem megyek Kubába januárban majd visszainogtam. Hosszan halogatott őszinte beszélgetést megejtettem. Érintettem. Álmodtam. Ébredtem.
Hat ok, amiért öljük egymást karácsonykor.
Nem vagyunk pesszimisták, de ne álszenteskedjünk, a karácsonyi készülődésből adódó feszültség időnként kihozza belőlünk az állatot. Jobb esetben a pikírt eladókisasszony, aki azzal húz fel, hogy már nincs ereje megnézni, létezik-e nagyobb méretben a kiválasztott játékmedve...
Lapszemle 2. Judapest.
Már megint a zsidók jártak jól!
Sóhajthatnak vagy szisszenhetnek fel sokan az általános végkimerültség határán az odaégetett pulykák, a gyantás talpú fenyőfák (befaragás!), az anyóspánik, a zárlatos kínai égősorok, a bájvigyortól zsibbadó arcizmok és a 40 százalékos THM áruhitelelek fojtogató gyűrűjében...
Én viszont remekül érzem magam. Visszaérkeztem Gyöngyösi úti Tescóból (különbejáratú 105-ösöm kényelmesen odavisz), ahol is kedvenc tonhalkonzervemből rengeteg darabot akciósan beszereztem, aranyos (cápamese) és klasszikus (lear király) dvd-ket vásároltam, mosópor- és vécépapírkészletet feltöltöttem, jobbnál jobb csokikat (narancsos fekete lindt, mmmm) teljesen elfogadható áron összeválogattam. Továbbá meglepő hatékonysággal mai napon 11 és fél 3 között szert tettem az összes karácsonyi ajándékra, magamat is beleértve.
Az egyetlen kihagyható a Vörösmarty téri hurkakolbász lett volna, amely akkor ízlett, ellenben később heveny hasfájást eredményezett, de szerencsére pont emiatt rohamsebességgel átrobogott rajtam és katartikusan megszabadultunk egymástól.
Az elmúlt napokban alapvetően azokkal voltam, akikkel jól érzem magam, sőt mi több szeretek. Táncoltam koreográfiát együtt lélegezve, beszélgettem éjszakába, hajnali kettőkor meleg virslit és szalonnát ettem savanyított fokhagymával közös tányérból sokan, három országra kiterjedő konferenciabeszélgetésen üzleti tárgyaltam "you have done well!! excellent work..." eredménnyel, ki- és bepánikoltam, eldöntöttem, hogy nem megyek Kubába januárban majd visszainogtam. Hosszan halogatott őszinte beszélgetést megejtettem. Érintettem. Álmodtam. Ébredtem.
2007. december 20., csütörtök
'Great minds tend to complicate things, but to dare to go into the other direction it takes a touch of genius'
- idézte Einsteint egy barátnő az imént skype csevelyben.
További részletek:
merni kell egyszerűségre törekedni
de nem arra a hamis leegyszerűsítésre, ami olyan könnyű lenne
hanem arra az egyszerűségre, amiben mégis minden benne van
és ennél tovább csak hobbiból érdemes komplikálni az életet
kávé vagy sör mellett kedvtelésből
de nem igazából és mélyen
mert annak rossz a vége.
Barátnő mindezeket egy filozófia PhD után véli. Hobbiból.
További részletek:
merni kell egyszerűségre törekedni
de nem arra a hamis leegyszerűsítésre, ami olyan könnyű lenne
hanem arra az egyszerűségre, amiben mégis minden benne van
és ennél tovább csak hobbiból érdemes komplikálni az életet
kávé vagy sör mellett kedvtelésből
de nem igazából és mélyen
mert annak rossz a vége.
Barátnő mindezeket egy filozófia PhD után véli. Hobbiból.
Egy vidám kép Ádám legutóbbi írásából: ausztrál útjelzőtábla. Ügyelj az áthaladó struccokra, kengurukra és vombatokra. Illetve az átszaladó struccokra, az átugráló kengurukra és az átdöcögő vombatokra. A következő rövid kis útszakaszon.
Ízelítő az írásból és Ádámból:
"Mi európaiak, akik leginkább egy hosszadalmas és költséges geodéziai eljárás, a háború segítségével rajzolgatjuk határainkat, irigyelhetjük néha Ausztália békés derékszögeit."
Bővebbek és továbbiak a fentebb belinkelt madzagon. Ugyanitt egy elgondolkodtató cikk a Csendes-óceán mélyén felhalmozódó elképesztő mennyiségű szemétről. Azóta gondolkozom, hogy megpróbálom műanyag zacskó nélkül megoldani az életem.
2007. december 18., kedd
egy idézet, ami elgondolkoztatott: psymonológia
Le vagyok nyűgözve a péntek esti vacsoráktól. Azt hiszem ez a legáltalánosabb trend Izraelben (legalábbis Jeruzsálemben biztosan), amely a nem-vallásos és vallásos embereket egyaránt áthatja: meghívni a rokonokat, barátokat, vagy az utcán szembejövő első embert péntek estére, és halálra etetni a legdrágább kajákkal.
A tegnap esti vacsora stílusában az előző ellentéte volt, de ugyanolyan fantasztikus. Két lány vendégelt meg minket. Ők szerezték nekem azt a lakást, ahol most lakok. Flavia és Linda egy pár. Mindketten nagyon érzékeny, intelligens nők, akik teljesen tisztában vannak avval, hogyan szeretnének élni.
Tisztán kirajzolódott előttem, hogy itt és Nyugat-Európában egyre több a nem-hagyományos berendezkedésű család. Ezen lehet mérgelődni, vagy meg lehet tapsolni, de az biztos, hogy nagyon sok embernek másra van igénye, mint a többségi társadalomnak. Ezektől az emberektől meg lehet azt tanulni, hogyan állj ki saját céljaidért, még akkor is, ha az szokatlannak tűnik mások számára. Legyen meg mindannyiunkban ez a bátorság!
(és egy hozzászólás Psymonhoz: Muki)
Talán épp azt kellene megértenünk, világosan megfogalmaznunk, és megértetni azokkal, aki "a család" védelmében próbálják megakadályozni az efféle családok létét és elismerését, hogy a célok valójában ugyanazok: közelség, intimitás, szeretet, törődés, biztonság. És hogy a család lényege nem a saját genetikai anyag átörökítése, hanem az elköteleződés és a törődés, ami az érintettek nemétől függetlenül valóban a társadalom sarkköve.
A tegnap esti vacsora stílusában az előző ellentéte volt, de ugyanolyan fantasztikus. Két lány vendégelt meg minket. Ők szerezték nekem azt a lakást, ahol most lakok. Flavia és Linda egy pár. Mindketten nagyon érzékeny, intelligens nők, akik teljesen tisztában vannak avval, hogyan szeretnének élni.
Tisztán kirajzolódott előttem, hogy itt és Nyugat-Európában egyre több a nem-hagyományos berendezkedésű család. Ezen lehet mérgelődni, vagy meg lehet tapsolni, de az biztos, hogy nagyon sok embernek másra van igénye, mint a többségi társadalomnak. Ezektől az emberektől meg lehet azt tanulni, hogyan állj ki saját céljaidért, még akkor is, ha az szokatlannak tűnik mások számára. Legyen meg mindannyiunkban ez a bátorság!
(és egy hozzászólás Psymonhoz: Muki)
Talán épp azt kellene megértenünk, világosan megfogalmaznunk, és megértetni azokkal, aki "a család" védelmében próbálják megakadályozni az efféle családok létét és elismerését, hogy a célok valójában ugyanazok: közelség, intimitás, szeretet, törődés, biztonság. És hogy a család lényege nem a saját genetikai anyag átörökítése, hanem az elköteleződés és a törődés, ami az érintettek nemétől függetlenül valóban a társadalom sarkköve.
(fotó: psymon lapjáról)
2007. december 13., csütörtök
Kulturális ajánló: ÖŐT
Minden közelség - sebezhetőség. Testi és érzelmi kitettség.
Mindegy, hogy egy pillanatig tart, vagy örökké. Megnyílni mindig kockázatos.
Emberek. Kapcsolatok.
Meglátni, közel kerülni, építeni.
Szenvedély, vágyakozás, beteljesülés, és...?
ÖŐT. Egy Almodovar film - negyven perc táncban.
A Magyar Mozdulatművészeti Társulat ÖŐT című előadása (az októberi varsói bemutató után) december 14-én pénteken és 15-én szombaton este 8 órakor a Mozdulatművészeti Stúdióban.
Rendezés-koreográfia: Mándy Ildikó
Szereplők: Fenyves Márk, Pálosi István, Szelőczey Dóra (videón)
Szereplők: Fenyves Márk, Pálosi István, Szelőczey Dóra (videón)
Jegyek 500, 1000 és 1500 forintos árban.
További információ és előzetes bejelentkezés:
Mozdulatművészeti Stúdió 1077 Budapest, Rottenbiller u. 31.
Mozdulatművészeti Stúdió 1077 Budapest, Rottenbiller u. 31.
321-9745, info@mozdulatmuveszet.hu
2007. december 12., szerda
Időről-időre eszembe jut, ki tudja, miért.
És mondá az Úr Illésnek: Jöjj ki, és állj meg ezen a hegyen, az Úr előtt.
És támadt nagy erős szél, amely a hegyeket megszaggatta és a kősziklákat meghasogatta; de az Úr nem volt abban a szélben. És a szél után földindulás lett, de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem.
És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott.
És mikor Illés ezt hallotta, befedte arcát palástjával.
(Királyok első könyve, 19.9)
És támadt nagy erős szél, amely a hegyeket megszaggatta és a kősziklákat meghasogatta; de az Úr nem volt abban a szélben. És a szél után földindulás lett, de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem.
És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott.
És mikor Illés ezt hallotta, befedte arcát palástjával.
(Királyok első könyve, 19.9)
2007. december 10., hétfő
Egy kedvenc képem mostanában...
Anicím: What a wonderful worlddd
Eredeti cím: French kiss
???
!!
;-)
:-)
2007. december 8., szombat
Víziböjt és hanuka
És hogy van ez a víziböjt, vagy mi - kérdezte tegnap Eszter életem első hanukai vacsoráján. Tisztító-méregtelenítő léböjtkúrám harmadik estéjét narancsos csirke, zambiai rizs, diós rizskoch, jeruzsálemi túrótorta, csokoládés koszorú-kuglóf, sokzöldséges tésztasaláta, még-több-is-volt-csak-elfelejtettem étel és számos kellemes ember társaságában töltöttem. Képek Fűszerestől majd ott. - Időközben: itt! Gyönyörű kép.
Öt éve voltam először léböjtkúrán. Négycsillagos szállodába deponáltam magam, amiért az ennek megfelelő rengeteg pénzt fizettem, plusz némi felárat azért, hogy kilenc napon át ne adjanak enni. Két nap felvezetés, öt nap léböjt (víz, gyógytea, frissen facsart zöldség- és gyümölcslé), két nap levezetés (az első napi étkezés egy alma bírt lenni).
Most kedd éjjel viszont annyira befrusztráltam magam magamtól, hogy Változtatni kell! felkiáltással szerda reggel nekikezdtem. A terv régebbi keletű, a szükséges juharszirupot először októberben vettem meg, és a gondosan elkészített kúraitalt (1.5 deci szirup, 1.5 deci citromlé, 1.7 liter víz) el is iszogattam, az első fél nap után napi rendes étkezéseim mellett. Nem sikerült, na. Teljes meglepetésemre azonban most a negyedik napot kezdem, itthon, egyedül, ingyen, a tegnap esti nehezített akadálypálya ellenére.
Aki nem próbálta, csak ajánlani tudom. Igaz, amit írnak: megtisztítás a felhalmozódott salakanyagoktól, mérgektől; a bőrben, kötőszövetekben, emésztőrendszerben (igen, nekem van ilyenem, és lehet hogy neked is, attól még, hogy nem ildomos emlegetni). További bónusz-jóhatásokat remélek életemre, mentális és érzelmi állapotomra, személyiségfejlődésemre, stabilitásomra; titokban és vágyakozva.
Hanukárol bővebben az immár belinkelt judán:
"Szerintem ez Hanuka legfontosabb üzenete: teremtsen mindenki Fényt (hiszen I-ten képére teremttettünk, megvan bennünk is ez a képesség) és világítson be vele sötét zugokba. Vigyünk fényt oda, ahol most még sötétség van. Kezdje mindenki a saját életével!"
Juditnak, aki az egészet szervezte és lebonyolította (tegnap jöttem rá - annyi más mellett -, hogy ez nem magától értetődő), ez sikerült; sőt a bevilágított zug mások életére is kiterjedett. (Ez így túl direkt, banalitás, brühühü, holnap ki fogom húzni, de addig lássátok).
Egy fecni a hangulatról:
Ricsi búcsúzkodóban megöleli Esztert:
- Fincsi voltál...
Eszter nagy szemekkel, teljes komolysággal:
- Mi? Pincsi?
Öt éve voltam először léböjtkúrán. Négycsillagos szállodába deponáltam magam, amiért az ennek megfelelő rengeteg pénzt fizettem, plusz némi felárat azért, hogy kilenc napon át ne adjanak enni. Két nap felvezetés, öt nap léböjt (víz, gyógytea, frissen facsart zöldség- és gyümölcslé), két nap levezetés (az első napi étkezés egy alma bírt lenni).
Most kedd éjjel viszont annyira befrusztráltam magam magamtól, hogy Változtatni kell! felkiáltással szerda reggel nekikezdtem. A terv régebbi keletű, a szükséges juharszirupot először októberben vettem meg, és a gondosan elkészített kúraitalt (1.5 deci szirup, 1.5 deci citromlé, 1.7 liter víz) el is iszogattam, az első fél nap után napi rendes étkezéseim mellett. Nem sikerült, na. Teljes meglepetésemre azonban most a negyedik napot kezdem, itthon, egyedül, ingyen, a tegnap esti nehezített akadálypálya ellenére.
Aki nem próbálta, csak ajánlani tudom. Igaz, amit írnak: megtisztítás a felhalmozódott salakanyagoktól, mérgektől; a bőrben, kötőszövetekben, emésztőrendszerben (igen, nekem van ilyenem, és lehet hogy neked is, attól még, hogy nem ildomos emlegetni). További bónusz-jóhatásokat remélek életemre, mentális és érzelmi állapotomra, személyiségfejlődésemre, stabilitásomra; titokban és vágyakozva.
Hanukárol bővebben az immár belinkelt judán:
"Szerintem ez Hanuka legfontosabb üzenete: teremtsen mindenki Fényt (hiszen I-ten képére teremttettünk, megvan bennünk is ez a képesség) és világítson be vele sötét zugokba. Vigyünk fényt oda, ahol most még sötétség van. Kezdje mindenki a saját életével!"
Juditnak, aki az egészet szervezte és lebonyolította (tegnap jöttem rá - annyi más mellett -, hogy ez nem magától értetődő), ez sikerült; sőt a bevilágított zug mások életére is kiterjedett. (Ez így túl direkt, banalitás, brühühü, holnap ki fogom húzni, de addig lássátok).
Egy fecni a hangulatról:
Ricsi búcsúzkodóban megöleli Esztert:
- Fincsi voltál...
Eszter nagy szemekkel, teljes komolysággal:
- Mi? Pincsi?
- ez is Judit -
2007. december 2., vasárnap
ezmegaz
Az alábbiakban felsorolok négy dolgot. Melyik a kakukktojás?
a) balta
b) fűrész
c) jegenyefa
d) lapát
Az alábbiakban felsorolok négy dolgot. Melyik a kakukktojás?
a) tyúktojás
b) fürjtojás
c) kakukktojás
d) lapát
***
Elégedetten térhetek nyugovóra.
Ma ismét egy kicsit tovább építettem a hidat a Kwai folyó felett.
***
Az a nagyon rossz érzés meg úgyis olyan nagyon mélyen van.
***
Ha olyat akarsz látni, amit nem láthatsz gyakran: OneVoice
Aláírtam egyébként nekik, én lettem a 621,078-ik.
Biztos számít.
a) balta
b) fűrész
c) jegenyefa
d) lapát
Az alábbiakban felsorolok négy dolgot. Melyik a kakukktojás?
a) tyúktojás
b) fürjtojás
c) kakukktojás
d) lapát
***
Elégedetten térhetek nyugovóra.
Ma ismét egy kicsit tovább építettem a hidat a Kwai folyó felett.
***
Az a nagyon rossz érzés meg úgyis olyan nagyon mélyen van.
***
Ha olyat akarsz látni, amit nem láthatsz gyakran: OneVoice
Aláírtam egyébként nekik, én lettem a 621,078-ik.
Biztos számít.
2007. november 27., kedd
Akinek van tetőablaka és tud onnan nyugat felé nézni, gyorsan nézzen ki, mmost, lehetőleg legyen közben a Duna és a Parlament is. Rózsaszín-szürke felhőgomolyokat láthat, súroló fényben narancsos törtfehér tornyokat, és ha mindezt az én ablakomból teszi, akkor törékeny karú gesztenyeágak úsznak közte a kékben.
Ugye megértitek, hogy nehéz mindeközben egy Nagy Amerikai Multi éves üvegházhatású gáz kibocsátási jelentésének excel tábláit bogarászni.
Önfelmentés unlimited.
***
A természet gyönyörű, ha hagyják érvényesülni.
Nálam most egyébként délután van, 15:42, novemberben, 27-én. Csak a blogban másképp jár az idő, és még nem fejtettem meg, hogyan közeledhetünk egymáshoz.
**
Update az eltelt 17 percről
Időközben az utolsó sugarak is lecsúsztak, egyedül hagyva a fehér mészkőtornyokat, és a búcsú után most még utoljára visszanéznek. A kékesszürke gomolyok egyre jobban beterítik az eget de még nem okoznak sötétséget, és ahogy egyre távolabbról dereng a fény a gesztenyeágak között, a törzs sziluettje egyre erősebben feketéllik.
Ugye megértitek, hogy nehéz mindeközben egy Nagy Amerikai Multi éves üvegházhatású gáz kibocsátási jelentésének excel tábláit bogarászni.
Önfelmentés unlimited.
***
A természet gyönyörű, ha hagyják érvényesülni.
Nálam most egyébként délután van, 15:42, novemberben, 27-én. Csak a blogban másképp jár az idő, és még nem fejtettem meg, hogyan közeledhetünk egymáshoz.
**
Update az eltelt 17 percről
Időközben az utolsó sugarak is lecsúsztak, egyedül hagyva a fehér mészkőtornyokat, és a búcsú után most még utoljára visszanéznek. A kékesszürke gomolyok egyre jobban beterítik az eget de még nem okoznak sötétséget, és ahogy egyre távolabbról dereng a fény a gesztenyeágak között, a törzs sziluettje egyre erősebben feketéllik.
2007. november 25., vasárnap
Pszichodráma Béla
Utazásokból hazaérkeztemben szomszéd mondja, hogy jól nézek ki. Mármint szép vagyok, csinos, kisimult, életteli.
Azonnal pasira gyanakodott persze.
Mondom, hogy nem, ez a pszichodráma.
Mondja erre ő, hogy így hívom a kefélést? Vagy az a neve, hogy Pszichodráma Béla?
Micsoda bók.
Credits to Jacob Levi Moreno. (For the development of society and the benefit of humankind.)
***
Megvolt a Titkos Előadás. Tegnap, a Sirályban.
Elnézést mindenkitől, aki azért nem jött el, mert nem tudott róla.
Elfelejtettünk szólni, és csodálkoztunk, hogy 22-en ülnek a nézőtéren a múltkori 70 helyett.
Hát izé.
Pedig sokévi átlagomnál felszabadultabban játszottam.
Credits to Pszichodráma Béla.
***
A bit more on Moreno...
In his autobiography, Dr. Moreno recalls his - now classic - encounter with Freud in 1912.
Well, Dr. Freud, I start where you leave. You meet people in your office - I meet them on the street and in their homes. You analyze their dreams - I give them the courage to dream again. You tear them apart - I help them to put the parts back together again.
Azonnal pasira gyanakodott persze.
Mondom, hogy nem, ez a pszichodráma.
Mondja erre ő, hogy így hívom a kefélést? Vagy az a neve, hogy Pszichodráma Béla?
Micsoda bók.
Credits to Jacob Levi Moreno. (For the development of society and the benefit of humankind.)
***
Megvolt a Titkos Előadás. Tegnap, a Sirályban.
Elnézést mindenkitől, aki azért nem jött el, mert nem tudott róla.
Elfelejtettünk szólni, és csodálkoztunk, hogy 22-en ülnek a nézőtéren a múltkori 70 helyett.
Hát izé.
Pedig sokévi átlagomnál felszabadultabban játszottam.
Credits to Pszichodráma Béla.
***
A bit more on Moreno...
In his autobiography, Dr. Moreno recalls his - now classic - encounter with Freud in 1912.
Well, Dr. Freud, I start where you leave. You meet people in your office - I meet them on the street and in their homes. You analyze their dreams - I give them the courage to dream again. You tear them apart - I help them to put the parts back together again.
Antoine de Saint Exupéry: A déli futárgép
Szerettem ezt az életet, noha nem egészen értettem; szerettem, noha nem volt egészen hű. Voltaképpen azt sem igen tudom, mit kívántam: olyan volt ez, mint valami könnyű éhség...
Sejtettem, hogy amit keresek, a dolgok mögött rejlik. Úgy éreztem, némi erőfeszítéssel végre megérthetem, megismerem és rabul ejtem. S most úgy megyek tovább, hogy lelkemet fölbolygatta ez a baráti jelenlét, melyet sosem bírtam napvilágra vonni.
Sejtettem, hogy amit keresek, a dolgok mögött rejlik. Úgy éreztem, némi erőfeszítéssel végre megérthetem, megismerem és rabul ejtem. S most úgy megyek tovább, hogy lelkemet fölbolygatta ez a baráti jelenlét, melyet sosem bírtam napvilágra vonni.
2007. november 23., péntek
November 24. este : RogSzi a Siralyban
Rogtonzesek Szinhaza, a Lakmusz ujra a Siralyban
Holnap, szombat este 7-kor ismet elmeselheted a torteneted. Vagy megnezheted, ahogy lejatsszuk a maset, amirol kiderulhet, hogy nem is annyira mas...
Rogtonzesek Szinhaza, a Lakmusz. Jatek, szinhaz, improvizacio. (es en... :-))
Siraly, Kiraly utca 50. November 24. szombat este 7.
Holnap, szombat este 7-kor ismet elmeselheted a torteneted. Vagy megnezheted, ahogy lejatsszuk a maset, amirol kiderulhet, hogy nem is annyira mas...
Rogtonzesek Szinhaza, a Lakmusz. Jatek, szinhaz, improvizacio. (es en... :-))
Siraly, Kiraly utca 50. November 24. szombat este 7.
2007. november 14., szerda
Mar Becsben. Kavezo, uberbena billentyuzet.
Furcsa erzesekkel, de kevesbe kavarodva, mint gyakran. Mondhatni jol.
Teljesen varatlan es oszinte oromet szerzett, hogy valaki teljesen varatlanul kijott elem a repuloterre. Meg a Naritara, Tokioban.
Egyebkent sem bantam meg, hogy eljottem. Erdekes volt, tanulsagos, es meg elvezetes is. Emberi kapcsolatok, sot meg melegseg is.
Tanulsagok persze a kapcsolatokat es sajat magamat illetoen voltak leginkabb.
- Tul gyakran jarok poklokat es altalaban teljesen szuksegtelenul. A para targya ugyanaz: rossz vagyok, nem felelek meg, kidobnak, nem akarnak velem dolgozni/talalkozni tobbet.
- Nem szol az egesz vilag rolam. Nem hozzam viszonyul mindenki, nem rajtam keresztul ertelmezik magukat es a vilagot, nem azzal vannak elfoglalva, hogy rolam mit gondoljanak.
- "You are too honest. This is not necessary." -mondta Motoharu (altalanosan, nem a szemelyes ugyeket illetoen; arra, hogy a hazai japan konzulatust kimeritoen tajekoztattam ENSZ-munkank vonatkozasait illetoen).
Most elmegyek megint megnezni, mi van, mert elobb mar elmentem, de annyira nem volt meg beszallas, hogy 20 perc mulva kapnak tajekoztatast arrol, mikor lehet beszallas egyaltalan.Otthagytam a csomagom nagy reszet es most bemondtak valami unattanded luggage-t, ugyhogy gondoltam, megyek es megnezem. Ciao.
***
Ez már itthonról. Rendben lett minden, és igen, előzetes terveimnek megfelelően a reptérről egyenest a Mozdulatművészeti Stúdióba/iskolába hajtattam. És remek volt, ma is, egy hét kihagyás után is. A mozgás, a zene, a testtudat, ráadásul most koreográfiát is tanulunk a stúdiókarácsonyra: és meglepve látom, hogy tudok figyelni ahelyett, hogy azon paráznék, milyen vagyok.
Itthon pedig, miután szépen elpakoltam és elrendeztem, úgy döntöttem, hogy szívemre hallgatok és kiteszem az ágyam melletti asztalra a beszállókártyákat, a pálcikát, a japán írásjeles halkonzerveket meg a teákat amit hoztam: szóval mint karácsonykor, jó végigsimítani a szememmel és a szívemmel az élményeket, még egy kicsit időzöm velük, legyenek együtt a tárgyak, mielőtt betagozódnak mindennapi életembe.
Nagyon jó, hogy elmentem, most nagyon örülök neki.
Holnaptól pedig 4+3 nap Max Clayton workshop. Jelenleg ő az egyik legfontosabb ember az életemben: igazmondó tükör, aki mindezt egy megerősítő és felszabadító módon teszi. A csoport pedig... Része ennek, bár tőlük azért mindig tartok. Mindenesetre let's see. Let's watch.
Furcsa erzesekkel, de kevesbe kavarodva, mint gyakran. Mondhatni jol.
Teljesen varatlan es oszinte oromet szerzett, hogy valaki teljesen varatlanul kijott elem a repuloterre. Meg a Naritara, Tokioban.
Egyebkent sem bantam meg, hogy eljottem. Erdekes volt, tanulsagos, es meg elvezetes is. Emberi kapcsolatok, sot meg melegseg is.
Tanulsagok persze a kapcsolatokat es sajat magamat illetoen voltak leginkabb.
- Tul gyakran jarok poklokat es altalaban teljesen szuksegtelenul. A para targya ugyanaz: rossz vagyok, nem felelek meg, kidobnak, nem akarnak velem dolgozni/talalkozni tobbet.
- Nem szol az egesz vilag rolam. Nem hozzam viszonyul mindenki, nem rajtam keresztul ertelmezik magukat es a vilagot, nem azzal vannak elfoglalva, hogy rolam mit gondoljanak.
- "You are too honest. This is not necessary." -mondta Motoharu (altalanosan, nem a szemelyes ugyeket illetoen; arra, hogy a hazai japan konzulatust kimeritoen tajekoztattam ENSZ-munkank vonatkozasait illetoen).
Most elmegyek megint megnezni, mi van, mert elobb mar elmentem, de annyira nem volt meg beszallas, hogy 20 perc mulva kapnak tajekoztatast arrol, mikor lehet beszallas egyaltalan.Otthagytam a csomagom nagy reszet es most bemondtak valami unattanded luggage-t, ugyhogy gondoltam, megyek es megnezem. Ciao.
***
Ez már itthonról. Rendben lett minden, és igen, előzetes terveimnek megfelelően a reptérről egyenest a Mozdulatművészeti Stúdióba/iskolába hajtattam. És remek volt, ma is, egy hét kihagyás után is. A mozgás, a zene, a testtudat, ráadásul most koreográfiát is tanulunk a stúdiókarácsonyra: és meglepve látom, hogy tudok figyelni ahelyett, hogy azon paráznék, milyen vagyok.
Itthon pedig, miután szépen elpakoltam és elrendeztem, úgy döntöttem, hogy szívemre hallgatok és kiteszem az ágyam melletti asztalra a beszállókártyákat, a pálcikát, a japán írásjeles halkonzerveket meg a teákat amit hoztam: szóval mint karácsonykor, jó végigsimítani a szememmel és a szívemmel az élményeket, még egy kicsit időzöm velük, legyenek együtt a tárgyak, mielőtt betagozódnak mindennapi életembe.
Nagyon jó, hogy elmentem, most nagyon örülök neki.
Holnaptól pedig 4+3 nap Max Clayton workshop. Jelenleg ő az egyik legfontosabb ember az életemben: igazmondó tükör, aki mindezt egy megerősítő és felszabadító módon teszi. A csoport pedig... Része ennek, bár tőlük azért mindig tartok. Mindenesetre let's see. Let's watch.
2007. november 13., kedd
kukucskukucs
Izgalmas絵sヴぁがnyどぉg、cしっぉg亜sz目目とぇ（めｇ
hehehe atvaltott japanra istenbizony nem akarattal
Epp azt akartam irni, hogy csillog a szemem tole, milyen izgalmas es vagany, hogy en Japanban vagyok a tobbiek meg nincsenek Japanban.
na egy kis kinai 莫娃达瓦瓦沙水的机 hehehe ez mar akarattal.
Szoval ismet egy hangyabolyban vagyok, Sao Paolo utan kicsike. Yokohama 8 millio ember. Az utcan folyamatosan felvonulasrol erkeznek vagy arra igyekeznek - az otthoni tomeg szor tiz, akik megsem TOMEG, nem utkoznek egymasba, mincsidegeskedes, nincs egy egy eles mozdulat. Nem vonulnak, hanem aramlanak, siklanak egymas mellett. Koztuk - a jardan! -biciklisek is, nagykereku varosi-falusi biciklikkel. Par emberen feher szovetalalarc - eloszor megijedtem, hogy megint madarinfluenza es nem akarjak elkapni. Az ellenkezoje, ok betegek, es nehogy valaki elkapja toluk, ok fedik le az arcukat. Egesz nap. Vigyazni kell a tobbiekre, hiszen ok fontosak es ertekesek. Mert abba nevelodtek bele, hogy csoportban elunk es figyelunk egymasra. Minden az agyban dol el, ha egyszer ezt belatod ez igy is erzel, nem fogsz osszeutkozni senkivel. Erzekeled a tobbieket, es nem mesz nekik.
Akinek van munkaja, az jol meg van fiyetvees halalosan komolyan veszi. A buszvezeto, a kasszirno, a kalauz. Eletcelja abban a masodpercben, hogy jol adkjon neked vissza. A munkahelyi hierarchia viszont mindenre kihat, nem er veget delutan. - Mentem vecere a cegnel amit auditaltunk. Egy fulke volt, amit eppen a titkarno foglalt el, kint acsorogtam egy kicsit, mire kijott, es amikor meglatott, elsapadt es mentegetoozott. Lelkibeteg lett attol, hogy o, a titkarnom, engem, az europairt, a vendeget, a ceg vendeget megvarakoztatott. Miert, mit kepzelt, bemegyek es felrangatom az ulokerol?
Viszont a vicc igaz. Az Inteligens Veceuloke van mindnehol. BAloldalt szamitogepes kontroll panel, allithatod az uloke homersekletet /futott/, a bide illetve az ontozes sugarerejet /mas helyre jon ki a fenek ala a bide es az ontozo/, a Flash Sound gombon pedig piros kis kottafejek jelzik,hogz az nzyomasra elethu lehuzashangokat produkal. lehuzast viszont nem, ugyhogy a repteren 5 perc leizzadas
na egy kis koreaiㅏㅇㅇ나온곶ㅇㅈ우마오ㅕㄱ엄ㄴ우ㅕㅑㅁ뎌-ㅑ허ㅑ뎌
Ezzel mar mind a negyfajta betutuipust kiprobaltam ami alapertelmezeben itt van hehehe.
hehehe atvaltott japanra istenbizony nem akarattal
Epp azt akartam irni, hogy csillog a szemem tole, milyen izgalmas es vagany, hogy en Japanban vagyok a tobbiek meg nincsenek Japanban.
na egy kis kinai 莫娃达瓦瓦沙水的机 hehehe ez mar akarattal.
Szoval ismet egy hangyabolyban vagyok, Sao Paolo utan kicsike. Yokohama 8 millio ember. Az utcan folyamatosan felvonulasrol erkeznek vagy arra igyekeznek - az otthoni tomeg szor tiz, akik megsem TOMEG, nem utkoznek egymasba, mincsidegeskedes, nincs egy egy eles mozdulat. Nem vonulnak, hanem aramlanak, siklanak egymas mellett. Koztuk - a jardan! -biciklisek is, nagykereku varosi-falusi biciklikkel. Par emberen feher szovetalalarc - eloszor megijedtem, hogy megint madarinfluenza es nem akarjak elkapni. Az ellenkezoje, ok betegek, es nehogy valaki elkapja toluk, ok fedik le az arcukat. Egesz nap. Vigyazni kell a tobbiekre, hiszen ok fontosak es ertekesek. Mert abba nevelodtek bele, hogy csoportban elunk es figyelunk egymasra. Minden az agyban dol el, ha egyszer ezt belatod ez igy is erzel, nem fogsz osszeutkozni senkivel. Erzekeled a tobbieket, es nem mesz nekik.
Akinek van munkaja, az jol meg van fiyetvees halalosan komolyan veszi. A buszvezeto, a kasszirno, a kalauz. Eletcelja abban a masodpercben, hogy jol adkjon neked vissza. A munkahelyi hierarchia viszont mindenre kihat, nem er veget delutan. - Mentem vecere a cegnel amit auditaltunk. Egy fulke volt, amit eppen a titkarno foglalt el, kint acsorogtam egy kicsit, mire kijott, es amikor meglatott, elsapadt es mentegetoozott. Lelkibeteg lett attol, hogy o, a titkarnom, engem, az europairt, a vendeget, a ceg vendeget megvarakoztatott. Miert, mit kepzelt, bemegyek es felrangatom az ulokerol?
Viszont a vicc igaz. Az Inteligens Veceuloke van mindnehol. BAloldalt szamitogepes kontroll panel, allithatod az uloke homersekletet /futott/, a bide illetve az ontozes sugarerejet /mas helyre jon ki a fenek ala a bide es az ontozo/, a Flash Sound gombon pedig piros kis kottafejek jelzik,hogz az nzyomasra elethu lehuzashangokat produkal. lehuzast viszont nem, ugyhogy a repteren 5 perc leizzadas
na egy kis koreaiㅏㅇㅇ나온곶ㅇㅈ우마오ㅕㄱ엄ㄴ우ㅕㅑㅁ뎌-ㅑ허ㅑ뎌
Ezzel mar mind a negyfajta betutuipust kiprobaltam ami alapertelmezeben itt van hehehe.
2007. november 10., szombat
i
Ha létezett is valaha az igazságnak egyetlen tükre, azóta egészen biztosan eltörött.
Eltörött, és mindenkinek jutott belőle egy darab, amibe belenézhet. Belenéz, és lát valamit. Próbálja kisilabizálni, aztán próbálja elmondani. Mindenki csak egy-egy darabkát, egy szilánkot nézhet.
Ezért olyan fontos, hogy meghallgassuk egymást. Együtt talán össze tudjuk rakni. Az én tudásom nem elégséges. Az ő tudása - szükséges.
Belenéztem, és ez volt az igazság tükrébe írva.
***
Bon voyage.
Eltörött, és mindenkinek jutott belőle egy darab, amibe belenézhet. Belenéz, és lát valamit. Próbálja kisilabizálni, aztán próbálja elmondani. Mindenki csak egy-egy darabkát, egy szilánkot nézhet.
Ezért olyan fontos, hogy meghallgassuk egymást. Együtt talán össze tudjuk rakni. Az én tudásom nem elégséges. Az ő tudása - szükséges.
Belenéztem, és ez volt az igazság tükrébe írva.
***
Bon voyage.
2007. november 9., péntek
Kukucs
Kukucs, mert már nagyon régen jelentkeztem.
Gondolatban többször megtettem ám. Az elmúlt napok bejegyzései (selection):
Érzem, ahogy alakul a testem, és lassan helyet ad a lelkemnek. (Alexanderen)
Valóban szürreálisban élünk. Az, hogy égnek a zsiráfok, az a legkevesebb.
Kábé így állok most a japán úthoz, hogy holnap reggel elindulok a frissen megvett békávé bérletemmel Kőbányára, aztán onnan Tokió-Narita (ez a reptere a 30 milliós városnak), majd Yokohama a "limuzin busszal" (ez fogalmam sincs, mi lehet, de jól hangzik, és állítólag sokkal kényelmesebb, mint a metró vagy a vonat). Yokohama a "kínai város" Japánban, úgyhogy egyszerre két kultúra... Szerdán meg visszajövök ám. Két napra kireptetnek Japánba az éghajlatváltozás ellen harcolni (na jó, azért nem ilyen, túlzok egy picit).
Picit félek, az időeltolódás nyolc óra, durva lehet négy napon belül oda-vissza megtapasztalni. Rendesek egyébként (az auditálandó cég fizeti), mert nem küldtek Moszkvába via Aeroflot, se Chinese Airlines, hanem a jó kis Austrian. A Bécs-Tokió leszállás nélkül 11 óra 35 perc, visszafelé 12 óra 10. Nem baj, már kitapasztalom lassan, mi kell a hosszú utakon ahhoz, hogy a fedélzeten kényelmesen elvackolhassam magam. Remélem, jó videók lesznek.
Aki gondolni akar, holnap délben 11:50-kor indulok Ferihegy, érkezés 12:50 Bécs, indulás 13:55, érkezés magyar idő szerint vasárnap hajnal fél kettő, de akkor ott már fél tíz van. Nagymamám már a földgömbön is kinézte, merre járok majd, töprengett, hogy a Sarkvidék felett vagy dél felé kerül-e vajon.
Aki kér valamit, pontos specifikációval adjon jól definiált rendelést. Bálna ne legyek köztük, se zsiráf, sem égő, sem eloltott.
Az elmúlt napokban érzem ám közben, hogy új lakó költözött belém: én magam. Szokatlan még, új, ismerkedünk egymással. Szoknom kell ezt az új társat, mert egészen sokáig meg szeretném tartani, azt hiszem, jó élet-társ lesz.
Az igazán szürreális egyébként a rengeteg felismerés, ráeszmélés, megdöbbenés, úristen, mit hittem, milyen világban éltem én eddig, álmodtam egy világot magamnak, de még milyet, és most kezd kilógni mögüle a valódi, szerencsére még idejében buktattam le magam, és a félelmek előítéletek elbizakodottságok mögött lassan kezd kirajzolódni egy sokkal izgalmasabb, alkalmanként sokkal sokkolóbb valamicsoda.
Gondolatban többször megtettem ám. Az elmúlt napok bejegyzései (selection):
Érzem, ahogy alakul a testem, és lassan helyet ad a lelkemnek. (Alexanderen)
Valóban szürreálisban élünk. Az, hogy égnek a zsiráfok, az a legkevesebb.
Kábé így állok most a japán úthoz, hogy holnap reggel elindulok a frissen megvett békávé bérletemmel Kőbányára, aztán onnan Tokió-Narita (ez a reptere a 30 milliós városnak), majd Yokohama a "limuzin busszal" (ez fogalmam sincs, mi lehet, de jól hangzik, és állítólag sokkal kényelmesebb, mint a metró vagy a vonat). Yokohama a "kínai város" Japánban, úgyhogy egyszerre két kultúra... Szerdán meg visszajövök ám. Két napra kireptetnek Japánba az éghajlatváltozás ellen harcolni (na jó, azért nem ilyen, túlzok egy picit).
Picit félek, az időeltolódás nyolc óra, durva lehet négy napon belül oda-vissza megtapasztalni. Rendesek egyébként (az auditálandó cég fizeti), mert nem küldtek Moszkvába via Aeroflot, se Chinese Airlines, hanem a jó kis Austrian. A Bécs-Tokió leszállás nélkül 11 óra 35 perc, visszafelé 12 óra 10. Nem baj, már kitapasztalom lassan, mi kell a hosszú utakon ahhoz, hogy a fedélzeten kényelmesen elvackolhassam magam. Remélem, jó videók lesznek.
Aki gondolni akar, holnap délben 11:50-kor indulok Ferihegy, érkezés 12:50 Bécs, indulás 13:55, érkezés magyar idő szerint vasárnap hajnal fél kettő, de akkor ott már fél tíz van. Nagymamám már a földgömbön is kinézte, merre járok majd, töprengett, hogy a Sarkvidék felett vagy dél felé kerül-e vajon.
Aki kér valamit, pontos specifikációval adjon jól definiált rendelést. Bálna ne legyek köztük, se zsiráf, sem égő, sem eloltott.
Az elmúlt napokban érzem ám közben, hogy új lakó költözött belém: én magam. Szokatlan még, új, ismerkedünk egymással. Szoknom kell ezt az új társat, mert egészen sokáig meg szeretném tartani, azt hiszem, jó élet-társ lesz.
Az igazán szürreális egyébként a rengeteg felismerés, ráeszmélés, megdöbbenés, úristen, mit hittem, milyen világban éltem én eddig, álmodtam egy világot magamnak, de még milyet, és most kezd kilógni mögüle a valódi, szerencsére még idejében buktattam le magam, és a félelmek előítéletek elbizakodottságok mögött lassan kezd kirajzolódni egy sokkal izgalmasabb, alkalmanként sokkal sokkolóbb valamicsoda.
2007. október 27., szombat
Lelkesen útnak indultam huszonhárom darab, 9.2 kilónyi könyvvel, szemem előtt az otthoni kupacok radikális csökkenése és több ezer, akár tízezer forintos bevétel lebegett.
Másfél óra múlva ugyanezt szállítottam vissza (a harmadikon lakom), az egy vékonyka Maria Treben kivételével, amit bevettek háromszáz forintért.
Illetve egy kicsivel többet, mert a kijáratnál lekapcsolt egy Mucha reprodukció kiállítás, úgyhogy a négydarabos matí-soir sorozatból megvettem azt a hármat ami megvolt, négyezerötért. A pénztárnál meg persze direkt kitették kedvenc Rilkémet egy új fordításban, erről igazán nem én tehetek, de azt lealkudtam ezerháromra az ezerötből.
Na ezt csinálja utánam valaki.
Találkozunk Róbert bácsinál.
***
Muszáj megtanulnom németül, most már egészen biztos. Eddig is Nietzsche és Rosenzweig, hagyján, de fenti antikvárius kalandom után Rainer Maria Rilke: Történetek a Jóistenről (Geschichten vom lieben Gott) gyöngyfüzére, muszáj megtudnom, mit is írt valójában, ha Tandori ennyire más, mint a régi Szent István Társulatos kiadás, egy harmadik változatról (amit ismerős fordított egy antológiába) nem is beszélve.
"Akkor ötlött csak eszébe, hogy hiszen az emberi fejek világosak, a szívek azonban valami sötétséggel vannak tele, és vágya támadt, hogy az emberek szívében lakozzék, ne gondolataik tiszta, hideg éberségét járja.
Nos, Isten akkor így folytatta útját."
***
Néha kimoderálom magam a saját blogomból.
Írok valamit, aztán úgy döntök, ez mégsem való avatott füleknek. Nem törlöm ki - ilyenkor dühösen nézek a címre, mit szívózik itt velem - , hanem elmentem piszkozatba, és csak én látom, bi-bi-bí.
Másfél óra múlva ugyanezt szállítottam vissza (a harmadikon lakom), az egy vékonyka Maria Treben kivételével, amit bevettek háromszáz forintért.
Illetve egy kicsivel többet, mert a kijáratnál lekapcsolt egy Mucha reprodukció kiállítás, úgyhogy a négydarabos matí-soir sorozatból megvettem azt a hármat ami megvolt, négyezerötért. A pénztárnál meg persze direkt kitették kedvenc Rilkémet egy új fordításban, erről igazán nem én tehetek, de azt lealkudtam ezerháromra az ezerötből.
Na ezt csinálja utánam valaki.
Találkozunk Róbert bácsinál.
***
Muszáj megtanulnom németül, most már egészen biztos. Eddig is Nietzsche és Rosenzweig, hagyján, de fenti antikvárius kalandom után Rainer Maria Rilke: Történetek a Jóistenről (Geschichten vom lieben Gott) gyöngyfüzére, muszáj megtudnom, mit is írt valójában, ha Tandori ennyire más, mint a régi Szent István Társulatos kiadás, egy harmadik változatról (amit ismerős fordított egy antológiába) nem is beszélve.
"Akkor ötlött csak eszébe, hogy hiszen az emberi fejek világosak, a szívek azonban valami sötétséggel vannak tele, és vágya támadt, hogy az emberek szívében lakozzék, ne gondolataik tiszta, hideg éberségét járja.
Nos, Isten akkor így folytatta útját."
***
Néha kimoderálom magam a saját blogomból.
Írok valamit, aztán úgy döntök, ez mégsem való avatott füleknek. Nem törlöm ki - ilyenkor dühösen nézek a címre, mit szívózik itt velem - , hanem elmentem piszkozatba, és csak én látom, bi-bi-bí.
2007. október 25., csütörtök
"I will be on television!!!"
(halad előre a metrókocsiban új és új utasokhoz fordulva a Requiem egy álomért középkorú asszonya testhez simuló piros ruhájában, közvetlenül mielőtt az ideggyógyintézetbe szállítják).
A Tanítvány és a Mester telefonoznak.
A Tanítvány harmincöt éves, a Mester tizenegy.
A Tanítvány környezeti közgazdász, a Mester az ötödik á-ba jár. A Telekibe, Kelenföldön.
- Úgy izgulok - mondja a Tanítvány.
- Ó, akkor izgulj - mondja a Mester. - Csak türelmesen izgulj. Ne akarj rajta minél előbb túl lenni, mert akkor csak elrontod, és nem azt mondod, ami éppen jön.
Tegnap felhívott Vercsike, unokahúgom, kiskorú K. Veronika, a nagykorú P. Ágnes lánya. A tárgyra tért: régen látott, és hiányzok neki. Elővette és sorra kirakta maga elé a plüssállatokat, amiket tőlem kapott. A hosszúszőrű mammutot, a sokszínű kacsát, a tutyát és még egyet, amire nem emlékeztem. A mammut nevére viszont ő nem emlékezett, hogyan hívta: Szöszmösz. Elolvadtam persze, és elmondtam neki, amit pár órája tudtam meg, hogy ma fél hatkor felvétel, holnap fél tízkor adás. Erre a kis raccsolós hangján (pedig rendesen járt logopédushoz) csacsogva pár mondatot mondott, mire részint leestem a székről, részint megvilágosodtam.
Jöttem ki a Szabadság térről, megvolt megvolt, gyönyörűre sminkelt a sminkes, a Rózsa Péter semmit nem volt bunkó hanem okos és érzékeny, és olyan jó volt vele beszélgetni hogy el is felejtettem hogy vesznek, és elömlött rajtam a felszabadultság és hurráhurrá.
Sugárzó mosollyal úsztam el az ellenőrök sorfala előtt felmutatva jógabérletemet.
M2, Kultúrház, október 26. péntek 21:20.
A Tanítvány és a Mester telefonoznak.
A Tanítvány harmincöt éves, a Mester tizenegy.
A Tanítvány környezeti közgazdász, a Mester az ötödik á-ba jár. A Telekibe, Kelenföldön.
- Úgy izgulok - mondja a Tanítvány.
- Ó, akkor izgulj - mondja a Mester. - Csak türelmesen izgulj. Ne akarj rajta minél előbb túl lenni, mert akkor csak elrontod, és nem azt mondod, ami éppen jön.
Tegnap felhívott Vercsike, unokahúgom, kiskorú K. Veronika, a nagykorú P. Ágnes lánya. A tárgyra tért: régen látott, és hiányzok neki. Elővette és sorra kirakta maga elé a plüssállatokat, amiket tőlem kapott. A hosszúszőrű mammutot, a sokszínű kacsát, a tutyát és még egyet, amire nem emlékeztem. A mammut nevére viszont ő nem emlékezett, hogyan hívta: Szöszmösz. Elolvadtam persze, és elmondtam neki, amit pár órája tudtam meg, hogy ma fél hatkor felvétel, holnap fél tízkor adás. Erre a kis raccsolós hangján (pedig rendesen járt logopédushoz) csacsogva pár mondatot mondott, mire részint leestem a székről, részint megvilágosodtam.
Jöttem ki a Szabadság térről, megvolt megvolt, gyönyörűre sminkelt a sminkes, a Rózsa Péter semmit nem volt bunkó hanem okos és érzékeny, és olyan jó volt vele beszélgetni hogy el is felejtettem hogy vesznek, és elömlött rajtam a felszabadultság és hurráhurrá.
Sugárzó mosollyal úsztam el az ellenőrök sorfala előtt felmutatva jógabérletemet.
M2, Kultúrház, október 26. péntek 21:20.
2007. október 24., szerda
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
Lépések vannak, nem csodák.
2007. október 12., péntek
Október 28. Sirály. Rögtönzések Színháza a Lakmusz
Október 28-án vasárnap este 7 órakor ismét lehet történeteket mesélni a Király utca 50-ben. Lehet vidám vagy szomorú, mulatságos vagy tanulságos; a lényeg, hogy a tiéd legyen.
A playback olyan improvizációra épülő játék, ahol a színészek a közönségből spontán jelentkező nézők által elmesélt hangulatokat, érzéseket, történeteket jelenítik meg a színpadon minden előzetes megbeszélés nélkül, rögtönzéssel. Az előadás során a játékmester kérdésekkel segíti a mesélőt, míg a zenész zenei improvizációval kíséri a történet lejátszását. Az előadás általában kamarai méretű térben, a színpad és a nézőtér szoros közelségében zajlik. Az egymás élményeire és érzéseire figyelő nézők a színészek játékában saját történeteiket és érzéseiket látják megelevenedni. A váratlanságból eredő meglepetés valószerűtlen, ugyanakkor ismerős: tükörből könnyebb új és más módon látni életünket.
Magyarországon Kiss György Ádám, pszichodráma-vezető hozta létre az első playback színházi társulatot 1992-ben, Rögtönzések Színháza néven. Jelenlegi társulatunk 2006. őszén alakult, tagjai között akad pszichológus és közgazdász, filozófus és papírkereskedő, gépészmérnök és magyartanár. A társulat önfenntartó, támogatást sehonnan nem kapunk.
A playback olyan improvizációra épülő játék, ahol a színészek a közönségből spontán jelentkező nézők által elmesélt hangulatokat, érzéseket, történeteket jelenítik meg a színpadon minden előzetes megbeszélés nélkül, rögtönzéssel. Az előadás során a játékmester kérdésekkel segíti a mesélőt, míg a zenész zenei improvizációval kíséri a történet lejátszását. Az előadás általában kamarai méretű térben, a színpad és a nézőtér szoros közelségében zajlik. Az egymás élményeire és érzéseire figyelő nézők a színészek játékában saját történeteiket és érzéseiket látják megelevenedni. A váratlanságból eredő meglepetés valószerűtlen, ugyanakkor ismerős: tükörből könnyebb új és más módon látni életünket.
Magyarországon Kiss György Ádám, pszichodráma-vezető hozta létre az első playback színházi társulatot 1992-ben, Rögtönzések Színháza néven. Jelenlegi társulatunk 2006. őszén alakult, tagjai között akad pszichológus és közgazdász, filozófus és papírkereskedő, gépészmérnök és magyartanár. A társulat önfenntartó, támogatást sehonnan nem kapunk.
2007. október 10., szerda
lány-bu-li
volt tegnap este.
Több szempontból előny, pl. rendet raktam. A szomszéd utolsó pillanatban megajándékozott egy fél csirkével (egész csontvázzal), amit szétcincálva gyümölcsök hozzáadásával finomnak mondott saláta keletkezett. Felavatódtak az új ikea-s vizes- és borospoharak. Állítólag koszos belülről a vécém. Az utazások során gyűjtögetett italok lettek hozva, ami persze nem mind fogyott el, úgyhogy most van nekem helyes kisüveg malaga seco, malaga dulce, török viszki (isteni, mint Ábrahám kebelén).
Több érdekes témát érintettünk, pl. mennyi helyre lehet nászútra menni.
Lekkközelebb.
Több szempontból előny, pl. rendet raktam. A szomszéd utolsó pillanatban megajándékozott egy fél csirkével (egész csontvázzal), amit szétcincálva gyümölcsök hozzáadásával finomnak mondott saláta keletkezett. Felavatódtak az új ikea-s vizes- és borospoharak. Állítólag koszos belülről a vécém. Az utazások során gyűjtögetett italok lettek hozva, ami persze nem mind fogyott el, úgyhogy most van nekem helyes kisüveg malaga seco, malaga dulce, török viszki (isteni, mint Ábrahám kebelén).
Több érdekes témát érintettünk, pl. mennyi helyre lehet nászútra menni.
Lekkközelebb.
"Összerakjuk az életet bébi" - mondta R. egy tavaszi előadás után. Úgyhogy megyek is, rakom tovább.
Kirakós játék. Először mindig a sarkokat kellett megkeresni.
2007. október 7., vasárnap
Képek, amit magammal viszek a túlvilágra, ha van.
Tibcsi felkapja Radópetit, és csak pörög, pörög vele az ölében.
Kis madárcsontú férfi a nagy mackó karjai fészkében. Arcán alig-hiszem-el mosoly, szinte már boldog.
Tibcsi előtte Zsófit kapta föl és utána engem, és pörgött pörgött velünk. Kucorogtunk a karjában, élő körhinta forgataga, egy pillanatra mi is szabadon nevettünk.
Az adásról szólt ez, nőnek és férfinek egyaránt lehet.
Ezek miatt gondolom titokban néha, hogy létezik szeretet.
Peti is elhitte akkor, hogy neki is lehet ez, valóra válhat így vagy úgy.
Tibcsi felkapja Radópetit, és csak pörög, pörög vele az ölében.
Kis madárcsontú férfi a nagy mackó karjai fészkében. Arcán alig-hiszem-el mosoly, szinte már boldog.
Tibcsi előtte Zsófit kapta föl és utána engem, és pörgött pörgött velünk. Kucorogtunk a karjában, élő körhinta forgataga, egy pillanatra mi is szabadon nevettünk.
Az adásról szólt ez, nőnek és férfinek egyaránt lehet.
Ezek miatt gondolom titokban néha, hogy létezik szeretet.
Peti is elhitte akkor, hogy neki is lehet ez, valóra válhat így vagy úgy.
2007. október 5., péntek
Erőszakmentesség
Plágiumaim leleplezése, 1. A cím.
(Esterházy vendégszövegnek hívja, és a posztmodern szerint mindenki használ mindent amúgy is, bár erről megoszlanak a vélemények)
A "The story of my experiments with truth" Gandhi önéletrajzi írásának címe. Meg az én blogomé.
Az előszóban Gandhi leírja, hogy minden tevékenysége - politikai, társadalmi, humanitárius; minden - a saját önismereti törekvéséről szól és annak mentén keletkezett. Továbbá egész szemléletének két sarokköve az erőszakmentesség és az igazság.
Hm. Erőszakmentesség.
Történelemkedvelő ismerős, dél-afrikai útja után: Gandhi és Mandela csak olyan rezsim ellen lehet sikeres, amely saját magát morálisnak tartja, a legitimációjában szerepel a moralitás. Egy náci vagy sztálinista rezsim azonnal főbe lövi őket.
Tatár György Rosenzweigről (kérdésemre, hogy R. mit szólt az I. világháborúhoz): mint minden, a történelemmel realista viszonyban álló ember, őrültségnek tartotta a pacifizmust és tudta, hogy a háború az emberi történelem természetes velejárója.
A Gyűrűk urában a hatalom gyűrűjét úgy kell megsemmisíteni, hogy az ellene küzdők ehhez nem használhatják fel, nem élhetnek az erejével. Mert (szerintük) senki nem tud neki ellenállni. A legtisztább szándékokkal harcba indulsz Szauron ellen. Sorra nyered a háborúkat. Végre győzöl, elfoglalod a helyét, végignézel magadon - és egy szörnyeteg ül a trónon.
Carl Rogers, humanista pszichológus könyvének előszavában: "számára a főbűn - legyen szó terápiáról, tanításról vagy családi életről - az erőszak alkalmazása a másikon"
Feldmár - Jézusról (nem találtam meg a pontos idézetet): arról, hogy lehet-e erőszakot alkalmazni, Jézus végül is arra jut, hogy nem.
(Esterházy vendégszövegnek hívja, és a posztmodern szerint mindenki használ mindent amúgy is, bár erről megoszlanak a vélemények)
A "The story of my experiments with truth" Gandhi önéletrajzi írásának címe. Meg az én blogomé.
Az előszóban Gandhi leírja, hogy minden tevékenysége - politikai, társadalmi, humanitárius; minden - a saját önismereti törekvéséről szól és annak mentén keletkezett. Továbbá egész szemléletének két sarokköve az erőszakmentesség és az igazság.
Hm. Erőszakmentesség.
Történelemkedvelő ismerős, dél-afrikai útja után: Gandhi és Mandela csak olyan rezsim ellen lehet sikeres, amely saját magát morálisnak tartja, a legitimációjában szerepel a moralitás. Egy náci vagy sztálinista rezsim azonnal főbe lövi őket.
Tatár György Rosenzweigről (kérdésemre, hogy R. mit szólt az I. világháborúhoz): mint minden, a történelemmel realista viszonyban álló ember, őrültségnek tartotta a pacifizmust és tudta, hogy a háború az emberi történelem természetes velejárója.
A Gyűrűk urában a hatalom gyűrűjét úgy kell megsemmisíteni, hogy az ellene küzdők ehhez nem használhatják fel, nem élhetnek az erejével. Mert (szerintük) senki nem tud neki ellenállni. A legtisztább szándékokkal harcba indulsz Szauron ellen. Sorra nyered a háborúkat. Végre győzöl, elfoglalod a helyét, végignézel magadon - és egy szörnyeteg ül a trónon.
Carl Rogers, humanista pszichológus könyvének előszavában: "számára a főbűn - legyen szó terápiáról, tanításról vagy családi életről - az erőszak alkalmazása a másikon"
Feldmár - Jézusról (nem találtam meg a pontos idézetet): arról, hogy lehet-e erőszakot alkalmazni, Jézus végül is arra jut, hogy nem.
2007. október 4., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
