Amikor Isten megteremtette az embert, látta, hogy milyen neki így, és bűntudatból gyorsan melléajándékozta az úszást is. 

(ahogy érzem most az életemet, csak így történhetett)

A hűtőből kivett csülkös bableves pont úgy rezeg, mint a miskolci kocsonya, béka nélkül. 

hanukarácsony

Barátok közt fölmerült, hogy jó-e a hanukarácsony, vagy jobb lenne, ha ki-ki a maga ünnepét tartaná tisztán, rendesen.

A magam részéről nagyon örülök, hogy vannak hanukarácsonyok, nem hiszem, hogy lehetségesek tiszta megoldások, és nem is lennének jók talán. Nem szeretnék Mea Searimokat Budapesten, steril szigeteket megtekintésre.

Bacher Iván írt egyszer az igazi sóletről, amikor a jámbor zsidó asszony faluról följön a nagy Budapestre megnézni, hogyan is készül a sólet, az igazi. Jár a hitközség családjainál, asszonyoknál, rabbinál, mindent megnéz s mindent megfigyel. És amikor hazamegy, elmondja, hogy az igazi sóletbe kerül minden leginkább, zeller és babérlevél, ez-az, egy kis füstölt csülök is titkon, senki se látta, hogy került bele, de egyszer csak ott volt, mert úgy mégiscsak más az íze azért.

Ilyen a hanukarácsony is, kerül bele ez-az ebben a közép-európai keveredésben, hol gyönyörű, hol rettentő, de mégis csak emberi és ölelhető forgatagban, ahol a hagyomány és lélek mégis megmarad, egy kis füstölt csülökkel itt-ott, de megmarad.