2008. július 19., szombat

Tarhonyás lecsót csinálok, libazsíron.
Nem akar levet ereszteni a dög.

Vettem bele bogyiszlóit.
Ebből hármat beletesz, és elhajlik tőle a kanál,
vázolt várható hatást a zöldséges.

Egy felet tettem bele végül, kanál ép, én ellenben érdekesen nézek ki, most, miközben eszem. Süsü, a sárkány.
Finom lett, egyébként.
Az élet célja az integritás növelése: egyre nagyobb integritás egy egyre komplexebb rendszerben.
Egyre komplexebb - mert végre képes komplexnek érzékelni magát, vagyis olyannak, amilyen valójában. Érzékelni egyszerre sokfélének, összetettnek, ellentmondásosnak - vágyaiban, motivációiban, érzéseiben; és nem levágni, távolítani, lehasítani, mit kezelni képtelen, mert csak az így kényszerből leegyszerűsített rendszert képes befogadni.

Mindez eszembe jutott, mivel ma hajnalig erről beszélgettünk (softly speaking, ha a rekedtre ordibálás belefér), illetve ide lyukadtunk ki konszenzussal. Kiindulópontunk volt ezotéria vs. szkepszis, érintve a lélek, a testtől független lélek létét vagy nemlétét.

Szívembe zártam, amikor Szkeptikus először fogalmazott óvatosan a lélekről.
Arról volt szó, hogy a cél az integráció: a test, az érzelmek és...
( szkeptikus helyesel) igenigen... a test, az érzelmek meg a miafasz.

2008. július 17., csütörtök

Mi történik, ha felnőttnek kijáró udvariasság keveredik gyerekeknek szánt nyelvbe?
Mondjuk felnőttől vesznek vért egy gyermekkórházban.
A környezetben szokatlanul nagyméretű pácienst nővérke instruálja esemény után:

Úgy, és akkor tessék nyomni a bibikét legalább öt percig...
.

2008. július 14., hétfő

2008. július 11., péntek

and then compassion will be wedded to power
and then both men and women will be gentle
and then both women and men will be strong
and then the greed of some will give way to the needs of many

Tudd meg ma és vedd szívedre,
hogy az Örökkévaló az Isten az égben fenn és a földön lenn,
nincs más.

Álénú - "Isten királysága"
A záróima modern változata, illetve az eredeti ima vége.

2008. július 9., szerda

Survival pattern

Most, hogy szeles nyári napokat és langyos lágy estéket excel táblázatokkal vagyok kénytelen tölteni, egész nap Máté Péter szól.

2008. július 8., kedd

Áttértem a folyamatos mosogatásra, hogy gyorsabb legyek, mint a hangyák.
Eddig én vagyok nyerésben.
folyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokmosogatokmosogatokmosogatokmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosan

2008. július 7., hétfő

Nincs mentség, csak magyarázat

"Kifejezetten sajnálatos, hogy homoszexuális személyek megszólás tárgyai és erőszakos cselekedetek áldozatai voltak és továbbra is azok. Efféle viselkedésmódok megérdemlik az elítélést az egyházak pásztorai részéről, bárhol is történnek. "
-„Magyarázatok a szexuáletika egyes kérdéseihez” és „A katolikus egyház püspökeihez - a homoszexuális párok lelkigondozásáról", római Hittani Kongregációl

EZ ITT A LINK HELYE, BÁRMELYIK EGYHÁZ ELÍTÉLŐ NYILATKOZATÁRA.

Rengeteg ember adott hangot mélységes szomorúságának és megrendülésének. És rengeteg elképesztő véleményt is lehetett olvasni. És most nem a kődobáló pár százra gondolok, hanem a "minek provoláltak a buzik" több százezerére, a közönyösökre, a nem gondolkodókra, a titokban kicsit "úgy kellett nekik"-ekre.

A történtek és ezek a vélemények engem is megriasztottak és elkeserítettek. Ugyanakkor rájöttem, hogy ez hiba. Mert nem érhettek meglepetésként. Ilyen emberek mindig is voltak.

Ilyen nézetek mindig is voltak. Nézeteket és nem embereket akarok látni korlátoltnak, félelem-vezéreltnek, kicsinyesnek, gondolkodásra kényelmesnek. Az ember, az több ennél. Ahogy egy meleg sem csak egy nemi identitás, nem lehet csak azzal azonosítani, leszűkíteni, csak "annak" látni. Ahogy azt az embert sem, aki erről számomra visszataszítóan gondolkodik, egyébként pedig értékeket és növekedési lehetőséget rejthet.
De erről így gondolkodik (nem gondolkodik), és ez szörnyű.

Ekkor mi a teendő?

2008. július 2., szerda

vigyázzatok

Jártomban-keltemben beugrottam rég látott közeli ismerőshöz, csak egy beköszönés végett. Lépcsőházban álldogálva csöngettem be. Ajtót résnyire nyitott, fejét vízszintesre igazítva dugta ki óvatosan. Kiderült, nagy a meleg, úgyhogy nincs rajta, speciel, semmi.
Középkorú, jól karbantartott férfiegyed. Most már biztosan tudom, pedig tényleg nagyon vigyázott, csak a feje látszott az ajtóhoz lapítva.
Meg mögötte a szép, nagy, teljes falat beborító előszobatükör.