2007. október 7., vasárnap

Képek, amit magammal viszek a túlvilágra, ha van.

Tibcsi felkapja Radópetit, és csak pörög, pörög vele az ölében.
Kis madárcsontú férfi a nagy mackó karjai fészkében. Arcán alig-hiszem-el mosoly, szinte már boldog.
Tibcsi előtte Zsófit kapta föl és utána engem, és pörgött pörgött velünk. Kucorogtunk a karjában, élő körhinta forgataga, egy pillanatra mi is szabadon nevettünk.
Az adásról szólt ez, nőnek és férfinek egyaránt lehet.
Ezek miatt gondolom titokban néha, hogy létezik szeretet.
Peti is elhitte akkor, hogy neki is lehet ez, valóra válhat így vagy úgy.

Nincsenek megjegyzések: