2008. január 18., péntek

Fair share

...volt a címe a SzólóDuó fesztivál egyik zsüridíjas darabjának, amely a "mozdulatművészethez legközelebb álló alkotás" különdíját is megkapta.
A MU-ban (versenyprogram) nem ragadott meg, a Millenáris Teátrumban (gála) viszont igen. Teljesen másként érvényesültek a produkciók a más térben és fényben. Egy húszéves cseh lány adta elő, a prágai Duncan Center Conservatory-ban tanul, ott ilyen van.

Fair share.
A jogos rész. A juss. Ami neked jár, amit neked kimértek. Térből, időből, életből, halálból.
Amin belül mozogni lehet.
Amin belül ura lehetsz a testednek, amin belül a térre és időre vonatkozó döntéseket hozhatsz.
És a táncos, a párka, a sors, a végén maga is meghajolt az előtt, aminek már ő is alá van vetve.

"mert amit érdemeltem, rámtalált:
kaptam egy életet és egy halált."
/Márai/

Összességében ez így fair.
Fair?

Fair share.
Tulajdonképpen nem lehet más az életben cél, mint ez. Mindenben.
Felismerés, hogy van jogod nyúlni érte. És a legfontosabbakért nem is fog más helyetted.

Az idők változnak. Új szerződés készül az ember és az istenek között. Az istenek továbbra is uralkodnak a születés és a halál törvényei felett, de e két sarokcsillag közt az ember, ez a fellázadt teremtmény, szabadon rendelkezik sorsával a jövőben.
/Márai/

Nincsenek megjegyzések: