Átmenetileg megjöttem egy picit, de mire elolvassátok, már itt sem vagyok megint.

Megint elhúzom a csíkot egy időre, jól

Több részletben megyek és jövök, egynapos szösszenetek beiktatásával, megnézni, megvan-e még a világ. Először indulok holnap reggel Hosszúhetény-Püspökszentlászló, utoljára megjövök június 9, Athén-Herakleitou.

Remember me :-)

meg-mondások

"Annyira megszoktam már, hogy terhes vagyok..."
- őszinte barátnő a nyolcadik hónapban, önmagán hitetlenkedve.
Fura lesz utána, az biztos.

"Bababogyó, gyere!"
- kigyúrt kopasz egy kisméretű fehér yorkshire terriernek, annak, amelyiknek piros masniba kötik a fején a haját.
Leszakadt lélekrész?

Lakberendezési gyorstanácsadás

A takarítás csodákra képes.

Takarítás, turistaszezonban

Beindult a turistaszezon. Ezt onnan látom, hogy a kis lépcsőn - végén a csöpp barokk díszkúttal - ami az ablakaim alatt visz el, folyamatosan áramlanak a népek a Vár felé. Ezt akkor látom, amikor kinézek az ablakon, vagy kihajolok, most épp kirázni a porrongyot, most épp japán turisták fejére.
Amikor leviszem a szemetet, a kapualjban fotózó németekkel találkozom. Ezentúl jobban ki kell öltözni a szemétlevivéshez, érdekes öltözeteket tudok előállítani így itthonra, egyébként is a kényelem az első, de itt pláne. Nem blamálhatom magunkat.
Vagy de. Az is izgalmas lehet a világörökség felé gyalogolva, látni egy helybelit, aki takarít és leviszi a szemetet. Én is kíváncsian nézegettem, bárhol jártam. Jó volt Velencében látni a nénit dagadt bokákkal és a cekkerrel. Nagyon helyes kis néni volt, tényleg. Jó volt nyugtázni, Velence nemcsak rózsás-szürke márvány, kéklő tenger és reneszánsz festmények, hanem bevásárolni igyekvő nénik is, akik ugyanúgy kispekulálják, mikor jó még, jó reggel, még a nagy meleg előtt.
Nekem nem tetszik, ha skanzenné válnak a helyek. Jobb, ha laknak bennük, élnek és takarítanak, és rázzák a porrongyot a turisták fejére. A harmadikon lakom, úgyhogy nem is vészes, egyáltalán.

Ott volt.

na hol

És támadt nagy erős szél
amely a hegyeket megszaggatta és a kősziklákat meghasogatta
de az Úr nem volt abban a szélben.
És a szél után földindulás lett
de az Úr nem volt a földindulásban sem.
És a földindulás után tűz jött
de nem volt az Úr a tűzben sem.

És a tűz után
a földindulás után
a nagy és erős szél után
mindezek után
és mindenek után
egy halk és szelíd hang hallatszott.

Vajon fontos volt-e, mit mondott egyáltalán?

Rózsát más kertjébe ültetek, mégis lábaimnál nyílnak

Gyereknek általában nyitottak vagyunk és édesek. Könnyen kapunk figyelmet és segítséget. Felnőttnek általában elromlunk, de szerencsére segítségre se szorulunk már. Legalábbis legtöbben.

Van, aki felnőttként is segítségre szorul. A fogyatékos gyerek megindító, a fogyatékos felnőtt zavart okoz. Sokszor idegesítő vagy irritál. És a küzdelmek, a csalódások, a szenvedés nem mindig előnyére formálja a személyiséget.

Ma tizenkét fős "közönség" előtt "léptünk fel". Idézőjelben írom, mert nem éreztem annak. Tizenkét fogyatékkal, vagy inkább segítséggel élő felnőtt ült körül minket félkörben. Három látássérült (egyikük teljesen vak), két hallássérült, négy egyhén értelmi fogyatékos. Egy tréningprogram keretében találkoznak szombatonként - fél ötkor kel, aki Debrecenből utazik - , az idő első felében személyiségfejlesztő-kommunikációs gyakorlataik vannak, a második felében praktikus tudnivalók, esélyegyenlőség, jogvédelem. Mert ahogy egy történetben felbukkant: mert a világ is sérült... Figyelemre mindkét oldalnak szüksége van. Megnyílni és kapcsolódni mindenkinek nehéz. Nekünk is, színészeknek. Ahhoz, hogy ők közösségre ismerhessenek bennünk, nekünk egymáshoz kell tudnunk kapcsolódni a színpadon.

Rájuk figyeltünk, nekik játszottunk. A történeteik a bizalomról szóltak, az önbizalom lassú épüléséről, a meg-megtalált közösségről, közben előjöttek a csalódások, a kihasználás, a visszavonulás. Régen éreztem magam ennyire jól. Régen éreztem azt, hogy igen, ez a playback, ezt akarom, ezért szeretem. A végén egyikük, 90%-os látássérült, egy verset mondott köszönetképpen. Egy egyszerű, olvasva egész biztosan szentimentális vers arról, hogyan kap adva az ember. Rózsát más kertjébe ültetek, mégis lábaimnál nyílnak.

Megjöttem Hollandiából, jól

Egyre jobban tetszik ez az ország, nem tehetek róla, nekem bejön a rend, tisztaság, szervezettség, együtt az egyénivel, emberivel, kreatívval.
I'm a big-big girl in a big-big world, énekelte a géphang leszálláskor. Én is így éreztem magam, együtt növekszünk, a világ meg én.

.

Megint elmentem Hollandiaba, jol

Sot, ha korulnezek, mar itt is vagyok tulajdonkeppen.
Jo nekem.

Fotók: VadSzéder 2008.

Most érkeztek AndiHugitól. Kevés kép tetszik magamnak rólam, ebben közelről most valami igen. A többiek is. A második képen a házigazda egy vendéggel, majd a tárgyi főszereplők.

az első cigi (mostanában kering a neten)
"And Rebekah lifted up her eyes, and when she saw Isaac, she lighted off the camel."
Genesis 24:64

Nem tudtam egyébként, de a szótár szerint is: to light (mondjuk off nélkül): leszáll (lóról.
Magyarul:
Rebeka is feltekintett és meglátta Izsákot. Akkor leszállt a tevéről,