Isteni rakottkrumplit csináltam. Ki kér?
Van hozzá koroncói cékla meg bébiubi.

pszichodráma, csoport, búcsúzás és kezdet

.
Boldog névnapot, Ágika!

***

Ő Max.



"Don't worry. Don't analyse. Fill yourself in. It's life."
.
***
.
Talán azért jutott eszembe Max, mert ma elbúcsúztam a második pszichodráma csoportomtól.
Tulajdonképpen a negyediktől, de az első kettőnél semmi szomorúságot nem éreztem (ennyire nem voltam benne, valójában). A harmadiknál (búcsúzásnál a tulajdonképpeni első) nem mentem el az utolsó alkalomra - ez volt az egyetlen, amit mulasztottam a közel két év alatt. És ahogy feküdtem itthon az ágyban (mert ugye "beteg" voltam), ért el a veszteség fájdalma, hogy már nem leszünk együtt soha többé. Velük, akiket annyira szeretek és akik a családom voltak ebben az időszakban, tulajdonképpen, bizonyos értelemben.
.
Most egy asszisztensi csoportot hagyok ott a háromalkalmas próbaidő után. A csoport nagyon-nagyon jó. Már most is kaptam, szeretetből, nevetésből; és kiemelkedett, megjelent, kontúrt kapott a problémám is, amivel foglalkoznom kell.
De egy időben van valamivel, ami most... Ennél is fontosabb? Nem tudom. Nem akarom ezt kimondani. Félek. Hogy akkor komolyan kell venni. Mert kiderül, hogy vannak lemondások és veszteségek, és ezek fájnak, ha szívből és nem agyból áll hozzájuk az ember. És kiderül az is, hogy VÉGES. Végesek a lehetőségeim. Dönteni kell és nem biztos, hogy jól teszem. De amennyire lehet, a saját vágyaim, érzelmeim és értelmem alapján akarom tenni. És kiderülhet, hogy a megismerésemnek is vannak korlátai, bármit is teszek véges marad a tudásom, és a saját jószándékomat sem leszek képes úgy követni, ahogy szeretném.
.
Más lesz ma a stúdió felé lépegetni. Többé nem ugyanaz, ha tudom, hogy emiatt otthagytam az asszisztensi csoportot, amit a nagy VA vezetett és amiben olyan sok jó ember volt (ami annyira fontos). Nem áltathatom magam, hogy ez csak átmeneti múló, hiszen valamiről lemondtam miatta. Vannak emiatt vállalt veszteségeim.
Nem akarom definiálni. Nem akarok agyból előre gondolkozni. Azt tudom, hogy ez nekem a legtöbbet adta az elmúlt négy hónapban. Izgatnak a saját lehetőségeim, saját határaim felfedezése. Örömmel várom, hogy találkozzam velük, és a zenére együtt fedezzünk fel tovább. Az érzés, ami olyankor eltölt, és amikor utána lépegetek kifelé a Szív utcán. Hullámokban átjár. Érzem, ahogy tölt. It's life.
Talán nem kell félni. Talán a felelősségtől sem. Talán a komolyan vételtől sem, mert valójában nem húz le. Ha tényleg vállalom és belülről csinálom, akkor felszabadít. És ahogy be is csuk, újabb örömökre nyit meg.

Fair share

...volt a címe a SzólóDuó fesztivál egyik zsüridíjas darabjának, amely a "mozdulatművészethez legközelebb álló alkotás" különdíját is megkapta.
A MU-ban (versenyprogram) nem ragadott meg, a Millenáris Teátrumban (gála) viszont igen. Teljesen másként érvényesültek a produkciók a más térben és fényben. Egy húszéves cseh lány adta elő, a prágai Duncan Center Conservatory-ban tanul, ott ilyen van.

Fair share.
A jogos rész. A juss. Ami neked jár, amit neked kimértek. Térből, időből, életből, halálból.
Amin belül mozogni lehet.
Amin belül ura lehetsz a testednek, amin belül a térre és időre vonatkozó döntéseket hozhatsz.
És a táncos, a párka, a sors, a végén maga is meghajolt az előtt, aminek már ő is alá van vetve.

"mert amit érdemeltem, rámtalált:
kaptam egy életet és egy halált."
/Márai/

Összességében ez így fair.
Fair?

Fair share.
Tulajdonképpen nem lehet más az életben cél, mint ez. Mindenben.
Felismerés, hogy van jogod nyúlni érte. És a legfontosabbakért nem is fog más helyetted.

Az idők változnak. Új szerződés készül az ember és az istenek között. Az istenek továbbra is uralkodnak a születés és a halál törvényei felett, de e két sarokcsillag közt az ember, ez a fellázadt teremtmény, szabadon rendelkezik sorsával a jövőben.
/Márai/

bugyi

Írhattam volna fehérneműt vagy női alsót is, de minek, mikor a bugyiról lesz szó. Legfeljebb bugyogóra finomítok, ahogy nagymamám mondaná.

Amióta létezem, pamut alsóneműt hordok. Babafenekem pamutpelenkába kakilt, kislányként pamutból hordtam szocialista trikóféléket. Cseperedvén is tartottam magam időszakos megingásoktól eltekintve. Idővel meglepetten konstatáltam ugyanis, hogy az ultraerotikus kínálat szinte kizárólag nejlon, mondhatni műanyag darabokból áll.

Mosási időzítések következtében átmeneti bugyihiányba csúsztam észrevétlenül. Önhibámból persze, figyelmeztető jelek szaporodtak, fiókból apránként apadt a kupac. Először kedvencek fogytak, majd a törzsbugyik derékhada, előbukkantak a hátrasoroltak, megjelentek a snoopysok, jöttek melyeket ilyen vagy olyan okból nem kedvelek, szegélyesek, icipicit dörzsölősek, lehelletnyit szorítósak. Fontos dolgokban faksznis vagyok. És igen, eljutottam az abszolút tökutolsóhoz, felbukkant legeslegalul, csupasz fiók fenekén, a régesrég beszerzett, éveken át rakosgatott, soha ki nem selejtezett, sokadszorra újrahajtogatott, a nagy túlélő, az egyetlenegy darab ultraerotikus nejlonbugyi.

És igen, felvettem, és hordtam gyakorlatilag egész nap, nagy nap, és igen, egyszer és utoljára, mert ki sem mostam hanem hazaérvén rögtön kukába vágtam cipőben ugrálva leráncigálva, takarodjon összes ultraerotikus csipkéjével és flincflanccal együtt, nem mentik meg. Hattyúdalát énekelhette egész nap nadrágomban, remélem tudott róla, nem virrad szép jövő. Mert borzalmas, izzadós, tapadós, próbálja ki aki még nem, illetve dehogy, ne építse ilyen vásárlással a kapitalizmust, higgyen nekem a fogyasztói tesztelőnek, tiltsák be azonnal.

lánybuli on-line

On-line lánybuli és kupaktanács nyilvános jegyzőkönyvezése.
Bevezetett terminológia és levezetett gondolatmenet alapján az ideális pasi a szexőrült nemfasz. A szexőrült fasz hosszútávon levanszarva és felejtős. A nemszexőrült nemfasz izé. A nemszexőrült fasz... ehe-ehe... az igazi kincs.

*** .
Óóó.
Azt hogy írod, amikor valaminek tényleg örülsz és nagyon jó?
....Drága.
....Te.
....Ő.
....Meg ő.
....Meg ő.
....Meg én.
....Mi.
....Élet.

"A reális azt jelenti, hogy rossz, de igaz. És mivel igaz, nem rossz, hanem reális. "
(ő)

Pályázat képaláírásra, esetleg moderntánc koreográfiára

Moderntánc fesztiválon voltunk. Nagyon jó, maga az esemény, a hangulat, az hogy van ilyen, ahogy és akik csinálják, egyebek. A darabok is érdekesek, a tízből igazán két és fél tetszett (összeadva, egy egész és három fél).
De valami hiányzott.
A legtöbb azt akarja elmondani, hogy az univerzum nagyon szétesett és ő is szétesett benne. Ami lehet, mert előfordul.

Amit már nehezebb beletenni, az ez:

.

Leszünk barátok? (cím by Didó). Fotó by Frodófotó.

Azt is énekelje meg valaki, hogy 2006 nyarán két hetven év körüli fejkendős nénike, dagadt lábakkal, zoknira húzott papucsban illetve férficipőben, virágos otthonkára felvett kardigánban délutáni sétára indult egy erdélyi városban. És ehhez kezük kisujján összeölelkezett.
Ennyi.
Pályázatot hirdetek kortárstánc koreográfiára, ennek hiányában képaláírásra. Legyen benne minden, amiről ez szól. Amit a nénik megéltek, a Ceausescu-rendszer, amilyen az életük ma ott, és hogy mi lehet a szívükben, amikor a munkától repedezett és feldagadt kezük kisujját így egybefonják és mennek egymás mellett. Hogy akkor onnan milyennek látszik az univerzum.

***

Jonathan Brazíliában: The question is, whether despite of the deaths we carry inside and outside, can we love and get connected?

***

Update. A leírtak a háromnapos fesztivál második napjára vonatkoztak. A harmadik nap más volt. Újabb következtetésekre jutottam -

mert mégiscsak az a legnagyobb problémája az embernek, hogy megszületünk és megdöglünk

"De egy idő után várom, hogy mondjon valamit arról, amelynek kimondása a költészet lényege, vagyis mondjon valamit a bajainkról, a szenvedéseinkről, a születésünkről, a szerelemről, a halálról. Erről muszáj beszélni, mert mégiscsak az a legnagyobb problémája az embernek, hogy megszületünk és megdöglünk."

/Lator László a költészetről a mai Mancsban/

***

Ma jó:
-- Apacuka felnyársalt húsok jázminrizzsel
-- jógán a testem
-- Rita hangja örül nekem a telefonban
-- táncot nézek
-- egy őszinte és ezért szívet melengető önéletrajz és álláskeresés
Ma rossz:
-- belül szinte minden

***

ugye más is van ezzel így ugye

Nemigaz, nemigaz, ma tízkor keltem, pont két órával korábban mint tegnap, eltökélt szándékkal hogy kibocsátási jelentéseké lesz életem mai napja, és erre mi van, már egy, pedig még igazán nem csináltam semmit.
Lehet, hogy pont ez a baj.
Csak elmosogattam, virágokat megdédelgettem, szomszéd átkopogott muszáj volt szocializálódni egy kicsit, lementem tejért mert amit tőle kölcsönkértem kávéhoz az nem forrt fel, addigra megéheztem úgyhogy csináltam vj-tól tanult tejfölös fetasajtos szalonnás hagymás rántottát*, és erre tessék.
Már egy óra.
Most hátamra veszem házam, illetve laptopom a papírokkal, és indulok helyet keresni magamnak, ahol elfészkelődve télleg a vérpezsdítő feladatnak szentelhetem magam.
Asszem sh kiterjesztett nappalijába megyek.
Ott vár a munka frontja.
Hasta la victoria siempre.

* Fűszeres! Komoly konkurencia! Ilyen komplex ételekre Te nem is gondoltál, ugye?

***

Egy kedves tanáromtól most kértem két hét haladékot egy vizsgámra, amit ő nagyon kedvesen meg is adott. Elmorfondíroztam, mi lenne, ha idetévedne, erodálódna-e nála kredibilitásom magánéleti bénázásaim és időmenedzsment terén fennálló kihívásaim láttán, bár az alapul szolgáló indokok, hogy az ETR nem engedett vizsgára jelentkezni mert tartozást tartott nyilván pedig dékáni engedélyt kaptam a költségtérítés halasztott fizetésére, és addigra a jó időpontok mind beteltek mert mindig hátulról előre jelentkezik mindenki, az változatlanul igaz, és most egyébként is sok a munka, az is.
Úgyhogy alapvetően rendben van az a bizonyítvány, tanár úr kérem.
Akiknek dolgozom, azok meg nem beszélnek magyarul szerencsére.
És azt hiszem, egyébként is rég tudják.
Ismernek.
Ezért dolgoznak velem.
Hm.
...
Most valami új következtetésre jutottam, ami mostanában már többször születgetett, a bizalomról és a felelősségről.
...
(elmentem)

TÁNC: Január 10-15. SzólóDuó 2008 Fesztivál

"Az együttgondolkodás és nem a verseny, az elhivatottság és nem a hivatalosság fontos számunkra. Többre értékeljük a művészi élményt, mint a technikai hibátlanságot. Az eredetiség és a frissesség hívei vagyunk, érkezzen képviselője a világ bármely tájáról."

Az Orkesztika Alapítvány rendezésében SzólóDuó 2008

nemzetközi modern tánc találkozó és fesztivál

Háromnapos nyitott kurzus január 11-13. 11-13 óráig: Kortárs Tánc és Fizikai Színház Anna Piotrowska, a varsói EFERTE Dance Developement Foundation vezetőjével
Élvezet, energia, képzelet, kaland
Hogyan találhatod meg a térben mozgás és a tánc örömét?
Hogyan indíthatod meg érzelmeidet?
Hogyan mozdíthatják meg az érzelmeid az értelmed és a tested?

Január 10. csütörtök 20h Megnyitó Est - MU Színház
Fehér madarak csupasz fákon /Kívánság / Lélek pulóver nélkül / Misszió

Január 11. péntek 20h Versenyprogram – MU Színház
46 / Élet a tojáshéjon kívül / Huljet /Moksha /… nevében / Nexus /No-ünnep / Talán véletlen, talán sors / Távolság / Who are you

Január 12. szombat 20h Versenyprogram – MU Színház
240d - Colectivo Fantasma / "Gondolatok kertje" - … tél / H.amisság/Ö.npusztítás/M.élypont / Lego / Süti / Szimbiózis / Szívem csöndesen pihen, férfira vár / Táncszóló / Tranz / White can TRANCE

Január 13. vasárnap 20h Versenyprogram – MU Színház
A homár / A monológ szomorú vallomás, de szavak nélkül még szomorúbb / Az elsők / Déli Álom / Ez egy férfi / Kijárat / Fókusz B / No. 1-es tanulmány / Szétválasztani / Válótársak

22h Fesztivál party – Mozdulatművészeti Stúdió

Január 15. kedd 20h Gálaest Millenáris Teátrum
A fesztivál nyertesei, valamint az est vendége: Bozsik Yvette „Hommage á Mary Wigman” c. szólójával.

További információ és jelentkezés:
http://www.mozdulatmuveszet.hu/fesztek
Mozdulatművészeti Stúdió: 1077 Budapest, Rottenbiller u. 31.
Tel: +361-3219745, +3620-3617821, +3670-3829200.
e-mail: info@mozdulatmuveszet.hu

.

***

.

Nálam is lehet jelentkezni :-) Péntek este kivételével mindennap megyek. A kurzusra is.

.

még

ragaszkodom hozzá
hogy ne kelljen komolyan venni
ezt az egészet

hogy el lehessen bújni
összegömbölyödve egy fotelban
a mélyéről pislogva óvatosan
körbe-körbe
hogyan járnak-kelnek a többiek

de
én nem

nekem még nem kell

nekem
szabad
.

Olvassunk kortárs költőket 1.: Rakovszky Zsuzsa

Valószínű róla többet is érdemes lenne írni.
A úgynevezett kortárs irodalmi beszédben Rakovszky Zsuzsa nincs túlreprezentálva a mostani Mancs cikk szerint sem, amely bár némi kiegyenlítési szándékkal inkább a költő korlátait firtatja, nem tudja elkerülni a "Rakovszky Zsuzsa fontos költő" megállapítást. Többen az egyik legfontosabb élő magyar költőnek nevezik. A kígyó árnyéka című könyve 2002-ben Magyar Irodalmi Díjat kapott, az odaítélő alapítvány szerint abban az évben ő írta a legjobb magyar regényt. Vannak első látásra nagyon szimpatikus elemek az életében, negyvenkét évesen szülte kisfiát, ötven+/- évesen pedig visszaköltözött szülővárosába, Sopronba, ami egy szabad ember döntésének tűnik, akit nem aggaszt, milyen netwörkölésből eshet ki.

Visszaút az időben gyűjteményes verseskötete most kapható. Addig is egy kis ízelítő.

"Idő se lesz. Idő különben sincsen.
Tudom, láttam: akkor. Ahogy a nap
elérte, a kehes konyhai csap
fénylett, mint egy madárfejű kisisten,

a csőrén kitüremlő, kicsi körtét,
a csöppet lassan érlelte a súlya,
a gyönge vízszár nyúlott vékonyulva,
de mielőtt elpattant - egy öröklét

múlt el, amíg néztem és úgy éreztem,
hogy a világ megoldása bekattan:
hogy Isten: az öröm. Cseppben és csapban
ő csillog, és semmit nem tudsz, ha ezt nem."

(Narkomán. Részlet)

Hogy megismerje, aki Sopronban jár:

"Milyen hőség van itt! Kisül a lelkem.

Ha összeér, mint a csalán a combom

úgy csíp, nyakig csalánban pácolódom

ebben az összeizzadt szűk köpenyben...

Igaz, én mégse kaphatom magamra,

ahogy a tanulólány szokta, egy szál

semmi kis bugyira - örökké ott áll

az ajtóban, hogy a fényt hátba kapja,

s a puszta rózsaszínje átdereng...

"Csak álldigálj fiam", mondom, "felőlem!

Szülsz kétszer, és az lesz, ami belőlem,

belőled is: híg háj, csomós erek."

(Kövér asszony melegben. Részlet.)

és lett este és reggel, hetedik nap

Épp takarítok. Most, vasárnap délután. Így esett. És közben eszembe jutott, hogy vasárnap délután van.

Mostanában a judán többször értekeztek a szombattartás előnyeiről, hogy az tulajdonképpen milyen jó találmánya volt az Úrnak, igazi wellness-csíra, fenntartható életmód. Korai kereszténységünk hasonló szigorúsággal kapacitálta a vasárnaptartást a szentistváni törvényekben: akit vasárnap ökrökkel látnak dolgozni, attól az ökröket vegyék el és a falu egye meg.

Szerencsére most nincs olyan törvény, hogy aki vasárnap porszívózik, attól vegyék el a porszívót és a társasház ossza szét a közös képviselő vezetésével. Még jó, azonnal feldobnának.

Az Úr vajon mikor porszívózott? Na jó, a hetedik napon még minden új volt és festékszagú, de mondjuk a tizennegyediken? Addigra már biztos akadt egy-két porcica. A huszonegyediken már érdemes bekotorni a szekrények alá, a huszonnyolcadikon pedig esedékes a havi nagytakarítás.

Ez rólam szól. (utólagos megállapítás)

Ma kaptam egy levelet.
Sok szépet írtak bennne.
Rólam.

Úgy örülök.

Ez nem biztos, hogy közérdekű információ.

****

Hozzáfűzés január 6. Nem törlöm ki, nem törlöm ki, azért se, bár nagy a kísértés, ha utólag gyerekesnek és nárcisztikusnak látja magát az ember.
Csak annyit fűznék hozzá mentségemre, hogy igazából még aznap este rájöttem, hogy nem is ez volt örömöm fő oka, bár kétségkívül jól esett, hanem az, hogy...
... akinek soha nem volt problémája azzal, hogy hogyan fejezze ki, ha valami nem tetszik, csalódott vagy gondja van, valamivel-valakivel,
valakinek, aki számára érzelmileg és egyébként is fontos, anélkül, hogy
i) játszmákba és manipulációkba
ii) érzelmi zsarolásokba
iii) önsajnálatba és mártírkodó önfelmutatásba
iv) az adott személyt komplettül elvető elzárkózásba
v) körmönfont körülményeskedő hetedhétországolásokba
és egyebekbe essen és bonyolódjon, az nem tudja megérteni, milyen felszabadító és örömteli egy olyan szituáció után lenni, amikor mindezek nem történtek, csak megmondtam, ami jött, ami aztán egyértelműnek és befogadhatónak bizonyult.
És éreztem, ahogy a nyomában épül a bizalom, a közelség, a felszabadultság. És hogy ez mennyire jó.
Szóval ezért volt a juhé.

You talk too much. You work too much.

- állapította meg az áltörök ma este, szerinte ezért merült le a mobilom akkumulátora. Mire kétszer estem azonnal a szék alá, egyrészt sértődésből, másrészt meg nem ér ezt egy megbeszélés után látni.

Az áltörököt Amir Kohennek hívják. A kétfős török team másik tagja Ürgüplü Özpetek (nem ez a neve, csak majdnem), neki elhiszem, de Amir Kohennek hiszi a piszi, főleg mikor ma a laptopját felnyitva egy haszid világkongresszus képe fogadott, kétezer feketekalapos kicsi ember nagy fehér szakállal.

Egy Magyar Iparvállalat üzleti tervét reszelgetttük a Mammut mexikói éttermében. Szeretem ezeket a nemzetközi dolgokat, ez az egyik előnye ennek a munkának. Két ünnep közt a hollandok jöttek ide bíbelődni az Amerikai Multi kibocsátási jelentésén a Cafe Centralba és a Két Szerecsenbe. Lassan végigeszem külföldiekkel Budapestet az éghajlatváltozás mentén, jobb is, hogy nincs saját irodám.

Törökökkel életemben először dolgozom és nagyon kellemes. Befektetési alap-kockázati tőke társaság, ezeket inkább jéghideg pénzpiaci hiénáknak ismertem, erre ők mint az isztambuli üzletekben, kedvesek, megérintik egymást, meleg barna szemek, érdeklődnek, odafigyelnek, na de ennyire, ilyet mond rólam az ábrándos szemű pénzügyi modellezőjük másfél óra után.
Emellett profik persze, hibátlan angolsággal kérdeznek rá, hogy állok a munkával. Én cserébe újabb és újabb hibákat találok a számításaikban, aminek nagyon örülnek és udvariasan megköszönik. A modellt újrahuzalozni Amirnak kell persze, úgyhogy nem is volt teljesen igaza, speciel azt tényleg el kellett mondanom.

A kedves Jóakaró ismételten reklamált, hogy a teljes januárt (vagyis a tegnapi négy bejegyzést) éjszaka leloptam a blogról. Ez igaz, mivel jobban megnézve locsifecsegésnek éreztem. Most ezennel visszalopom, hátha egyiket sem veszik észre, bár vad szerint "az emberek nem hülyék".

Most ittam biotejet.
Sajnos azt kell mondanom, hogy sokkal, sokkal, sokkal jobb, mint a normál.
Tulajdonképpen a normál a nemnormál, mert a bio a normál, de a nabgáliv nednimkos nabájólav avtídrof nav.
Azért sajnos, mert ez sajnos azt jelenti, hogy sajnos amit én legtöbbször iszom, és a legtöbb ember legtöbbször iszik, az egy szar.
És mennyi mindennel van ez így.

***

Az index cikke szerint Iránban házasságtörésért és hithagyásért is kiszabható halálbüntetés.

Hm. Ha ez tényleg így van... pedig mostanában oda akartam menni (gondolatban persze, megindult a morfondír. először agyban kell eldönteni).

***

de az egy nem szabad ember szabad döntése volt

***

the soul afraid of dying that never learns to live

It's the heart, afraid of breaking,
that never learns to dance

It's the dream, afraid of waking,
that never takes the chance

And the soul, afraid of dying,
that never learns to live

When the night has been too lonely,
and the road has been too long,
that you think that love is only
for the lucky and the strong

janes joplin the rose idézte vad nov. 20.

***

Annyi befejezetlen dolog kapcsolta még önmagához

Érdeklődő Jóakaró reklamált, hogy kikerült pár rész A déli futárgép idézetből (köztük az egyébként saját kedvenc mostani címadó), és visszakérte őket. Időnként újraírom a bejegyzéseimet. Rövidítek, vagy tisztítok. Talán még az újságíróiskola folyománya, ahol azt tanították, minden írásnál lehet egy még jobb: ugyanaz egy fele olyan hosszú írásban.
De ha visszakérik, az más. Íme:

Úgy készült a másnapra, mint egy utazásra. Úgy vágott neki a következő napnak, mint valami Amerikának. Annyi befejezetlen dolog kapcsolta még önmagához. S most egyszerre szabad volt. Szinte félelem fogta el, hogy fölfedezi, milyen kötetlen, milyen halandó.

Milyen jól rendbe rakott világ ez így, háromezer méter magasból. Fölparcellázott világ, szépen kirakott világ. Bekerített, szerény boldogságok. Emberek játékszerei, annak rendje és módja szerint elrakva az üvegszekrényükben.

Milyen egyszerű mindez - gondolta. - Élni, csecsebecséket rakosgatni, meghalni.

Szomorú lenne itt abbahagyni, írok egy kicsit a nagymamámról. A mai napot tulajdonképpen nála töltöttem (a gaz mobil ottfelejtette magát nála, és nem volt hajlandó egyedül visszajönni).

A nagymamám 92 éves. 1916 márciusában született Tata-Tóvárosban, az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ott végezte a polgárit és utána képzőbe ment. "Mindig tanítani akartam". Képzőnek a tanítóképzőt hívták, ahova 14 évesen a négy év polgárit követően (ami a nyolcéves gimnázium kispolgári párja volt az elemi után) mentek, ő először Pápára egy reformátusba, majd három évre Sopronba apácákhoz. A növendékek 19 évesen végeztek, és kerültek ki egyedül tetszőleges távoli falvakba, városokba. Tanítani. A nagymamám Császárra, Komárom-Esztergom megyébe, Kisbértől délre. Száznégy gyerek járt az "osztályába", ami összevont osztály volt különböző életkorú gyerekekkel.

Külön volt református és katolikus iskola, önképző, minden. Ő tánckart szervezett és színielőadást, úgy, hogy a csoport fele katolikus, a másik fele református gyerek legyen. Mindezt 1935 és 1941 között (amíg férjhez nem ment), amikor híre-hamva sem volt az ökumenének (és az iskolán kívüli szervezett gyerekprogramoknak. falun. ingyen). Csak úgy, magától. Így tartotta jónak.

Tegnap csörgött nála a telefon. Imre volt, aki a nagymamámmal együtt kezdte életét a császári elemiben, csak ő mint hatéves kisdiák. Most 79 éves. Azt kérdezte, otthon van-e, mert tegnap vágtak disznót, és vinne egy kis hurkát, kolbászt, töpörtyűt. Följött neki hozni, Császárról Tatabányára.

Úgyhogy most van itt nekem 2007-ben a Ponty utcában 1935-ben Császáron elkezdődött kolbász, amit reggel még gyorsan megsütött, hogy nekem már ne kelljen.

Lehet egy család is befejezetlen dolog? De kié? És kihez kapcsol?

:-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-)

Tegnap
és
ma
tulajdonképpen
ez
volt.

Ünnepi felkészítő. Cseendes éééj... hehehe.

Lapszemle 1. Borsa. Semmi szirup. (idézte JP az alanti cikkben)
Hat ok, amiért öljük egymást karácsonykor.
Nem vagyunk pesszimisták, de ne álszenteskedjünk, a karácsonyi készülődésből adódó feszültség időnként kihozza belőlünk az állatot. Jobb esetben a pikírt eladókisasszony, aki azzal húz fel, hogy már nincs ereje megnézni, létezik-e nagyobb méretben a kiválasztott játékmedve...

Lapszemle 2. Judapest.
Már megint a zsidók jártak jól!
Sóhajthatnak vagy szisszenhetnek fel sokan az általános végkimerültség határán az odaégetett pulykák, a gyantás talpú fenyőfák (befaragás!), az anyóspánik, a zárlatos kínai égősorok, a bájvigyortól zsibbadó arcizmok és a 40 százalékos THM áruhitelelek fojtogató gyűrűjében...

Én viszont remekül érzem magam. Visszaérkeztem Gyöngyösi úti Tescóból (különbejáratú 105-ösöm kényelmesen odavisz), ahol is kedvenc tonhalkonzervemből rengeteg darabot akciósan beszereztem, aranyos (cápamese) és klasszikus (lear király) dvd-ket vásároltam, mosópor- és vécépapírkészletet feltöltöttem, jobbnál jobb csokikat (narancsos fekete lindt, mmmm) teljesen elfogadható áron összeválogattam. Továbbá meglepő hatékonysággal mai napon 11 és fél 3 között szert tettem az összes karácsonyi ajándékra, magamat is beleértve.
Az egyetlen kihagyható a Vörösmarty téri hurkakolbász lett volna, amely akkor ízlett, ellenben később heveny hasfájást eredményezett, de szerencsére pont emiatt rohamsebességgel átrobogott rajtam és katartikusan megszabadultunk egymástól.

Az elmúlt napokban alapvetően azokkal voltam, akikkel jól érzem magam, sőt mi több szeretek. Táncoltam koreográfiát együtt lélegezve, beszélgettem éjszakába, hajnali kettőkor meleg virslit és szalonnát ettem savanyított fokhagymával közös tányérból sokan, három országra kiterjedő konferenciabeszélgetésen üzleti tárgyaltam "you have done well!! excellent work..." eredménnyel, ki- és bepánikoltam, eldöntöttem, hogy nem megyek Kubába januárban majd visszainogtam. Hosszan halogatott őszinte beszélgetést megejtettem. Érintettem. Álmodtam. Ébredtem.

'Great minds tend to complicate things, but to dare to go into the other direction it takes a touch of genius'

- idézte Einsteint egy barátnő az imént skype csevelyben.
További részletek:

merni kell egyszerűségre törekedni
de nem arra a hamis leegyszerűsítésre, ami olyan könnyű lenne
hanem arra az egyszerűségre, amiben mégis minden benne van

és ennél tovább csak hobbiból érdemes komplikálni az életet
kávé vagy sör mellett kedvtelésből
de nem igazából és mélyen
mert annak rossz a vége.

Barátnő mindezeket egy filozófia PhD után véli. Hobbiból.

Egy vidám kép Ádám legutóbbi írásából: ausztrál útjelzőtábla. Ügyelj az áthaladó struccokra, kengurukra és vombatokra. Illetve az átszaladó struccokra, az átugráló kengurukra és az átdöcögő vombatokra. A következő rövid kis útszakaszon.

Ízelítő az írásból és Ádámból:

"Mi európaiak, akik leginkább egy hosszadalmas és költséges geodéziai eljárás, a háború segítségével rajzolgatjuk határainkat, irigyelhetjük néha Ausztália békés derékszögeit."

Bővebbek és továbbiak a fentebb belinkelt madzagon. Ugyanitt egy elgondolkodtató cikk a Csendes-óceán mélyén felhalmozódó elképesztő mennyiségű szemétről. Azóta gondolkozom, hogy megpróbálom műanyag zacskó nélkül megoldani az életem.

egy idézet, ami elgondolkoztatott: psymonológia

Le vagyok nyűgözve a péntek esti vacsoráktól. Azt hiszem ez a legáltalánosabb trend Izraelben (legalábbis Jeruzsálemben biztosan), amely a nem-vallásos és vallásos embereket egyaránt áthatja: meghívni a rokonokat, barátokat, vagy az utcán szembejövő első embert péntek estére, és halálra etetni a legdrágább kajákkal.
A tegnap esti vacsora stílusában az előző ellentéte volt, de ugyanolyan fantasztikus. Két lány vendégelt meg minket. Ők szerezték nekem azt a lakást, ahol most lakok. Flavia és Linda egy pár. Mindketten nagyon érzékeny, intelligens nők, akik teljesen tisztában vannak avval, hogyan szeretnének élni.

Tisztán kirajzolódott előttem, hogy itt és Nyugat-Európában egyre több a nem-hagyományos berendezkedésű család. Ezen lehet mérgelődni, vagy meg lehet tapsolni, de az biztos, hogy nagyon sok embernek másra van igénye, mint a többségi társadalomnak. Ezektől az emberektől meg lehet azt tanulni, hogyan állj ki saját céljaidért, még akkor is, ha az szokatlannak tűnik mások számára. Legyen meg mindannyiunkban ez a bátorság!

(és egy hozzászólás Psymonhoz: Muki)
Talán épp azt kellene megértenünk, világosan megfogalmaznunk, és megértetni azokkal, aki "a család" védelmében próbálják megakadályozni az efféle családok létét és elismerését, hogy a célok valójában ugyanazok: közelség, intimitás, szeretet, törődés, biztonság. És hogy a család lényege nem a saját genetikai anyag átörökítése, hanem az elköteleződés és a törődés, ami az érintettek nemétől függetlenül valóban a társadalom sarkköve.

(fotó: psymon lapjáról)

"Most, mikor ugyanúgy, mint mindig, legfőbb ideje, hogy. "

(John B.)

Kulturális ajánló: ÖŐT

Minden közelség - sebezhetőség. Testi és érzelmi kitettség.

Mindegy, hogy egy pillanatig tart, vagy örökké. Megnyílni mindig kockázatos.

Emberek. Kapcsolatok.

Meglátni, közel kerülni, építeni.

Szenvedély, vágyakozás, beteljesülés, és...?

ÖŐT. Egy Almodovar film - negyven perc táncban.

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat ÖŐT című előadása (az októberi varsói bemutató után) december 14-én pénteken és 15-én szombaton este 8 órakor a Mozdulatművészeti Stúdióban.

Rendezés-koreográfia: Mándy Ildikó
Szereplők: Fenyves Márk, Pálosi István, Szelőczey Dóra (videón)

Jegyek 500, 1000 és 1500 forintos árban.

További információ és előzetes bejelentkezés:
Mozdulatművészeti Stúdió 1077 Budapest, Rottenbiller u. 31.

321-9745, info@mozdulatmuveszet.hu

Mentsél fát.

Egyél hódot.

Időről-időre eszembe jut, ki tudja, miért.

És mondá az Úr Illésnek: Jöjj ki, és állj meg ezen a hegyen, az Úr előtt.
És támadt nagy erős szél, amely a hegyeket megszaggatta és a kősziklákat meghasogatta; de az Úr nem volt abban a szélben. És a szél után földindulás lett, de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem.
És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott.
És mikor Illés ezt hallotta, befedte arcát palástjával.

(Királyok első könyve, 19.9)

Egy kedvenc képem mostanában...

Anicím: What a wonderful worlddd

Eredeti cím: French kiss

???

!!

;-)

:-)

Víziböjt és hanuka

És hogy van ez a víziböjt, vagy mi - kérdezte tegnap Eszter életem első hanukai vacsoráján. Tisztító-méregtelenítő léböjtkúrám harmadik estéjét narancsos csirke, zambiai rizs, diós rizskoch, jeruzsálemi túrótorta, csokoládés koszorú-kuglóf, sokzöldséges tésztasaláta, még-több-is-volt-csak-elfelejtettem étel és számos kellemes ember társaságában töltöttem. Képek Fűszerestől majd ott. - Időközben: itt! Gyönyörű kép.

Öt éve voltam először léböjtkúrán. Négycsillagos szállodába deponáltam magam, amiért az ennek megfelelő rengeteg pénzt fizettem, plusz némi felárat azért, hogy kilenc napon át ne adjanak enni. Két nap felvezetés, öt nap léböjt (víz, gyógytea, frissen facsart zöldség- és gyümölcslé), két nap levezetés (az első napi étkezés egy alma bírt lenni).
Most kedd éjjel viszont annyira befrusztráltam magam magamtól, hogy Változtatni kell! felkiáltással szerda reggel nekikezdtem. A terv régebbi keletű, a szükséges juharszirupot először októberben vettem meg, és a gondosan elkészített kúraitalt (1.5 deci szirup, 1.5 deci citromlé, 1.7 liter víz) el is iszogattam, az első fél nap után napi rendes étkezéseim mellett. Nem sikerült, na. Teljes meglepetésemre azonban most a negyedik napot kezdem, itthon, egyedül, ingyen, a tegnap esti nehezített akadálypálya ellenére.
Aki nem próbálta, csak ajánlani tudom. Igaz, amit írnak: megtisztítás a felhalmozódott salakanyagoktól, mérgektől; a bőrben, kötőszövetekben, emésztőrendszerben (igen, nekem van ilyenem, és lehet hogy neked is, attól még, hogy nem ildomos emlegetni). További bónusz-jóhatásokat remélek életemre, mentális és érzelmi állapotomra, személyiségfejlődésemre, stabilitásomra; titokban és vágyakozva.

Hanukárol bővebben az immár belinkelt judán:
"Szerintem ez Hanuka legfontosabb üzenete: teremtsen mindenki Fényt (hiszen I-ten képére teremttettünk, megvan bennünk is ez a képesség) és világítson be vele sötét zugokba. Vigyünk fényt oda, ahol most még sötétség van. Kezdje mindenki a saját életével!"

Juditnak, aki az egészet szervezte és lebonyolította (tegnap jöttem rá - annyi más mellett -, hogy ez nem magától értetődő), ez sikerült; sőt a bevilágított zug mások életére is kiterjedett. (Ez így túl direkt, banalitás, brühühü, holnap ki fogom húzni, de addig lássátok).

Egy fecni a hangulatról:
Ricsi búcsúzkodóban megöleli Esztert:
- Fincsi voltál...
Eszter nagy szemekkel, teljes komolysággal:
- Mi? Pincsi?

- ez is Judit -

ezmegaz

Az alábbiakban felsorolok négy dolgot. Melyik a kakukktojás?
a) balta
b) fűrész
c) jegenyefa
d) lapát

Az alábbiakban felsorolok négy dolgot. Melyik a kakukktojás?
a) tyúktojás
b) fürjtojás
c) kakukktojás
d) lapát

***

Elégedetten térhetek nyugovóra.
Ma ismét egy kicsit tovább építettem a hidat a Kwai folyó felett.

***

Az a nagyon rossz érzés meg úgyis olyan nagyon mélyen van.

***

Ha olyat akarsz látni, amit nem láthatsz gyakran: OneVoice
Aláírtam egyébként nekik, én lettem a 621,078-ik.
Biztos számít.