Kicsúszott

letettem a telefont
elmosolyodtam
majdnem nevetve
megráztam a fejem
és azt mondtam:

Hogy szeretlek

Politikai Tárgyú Írás

Álmomban azt álmodtam, hogy választások vannak.
Én elővettem Orbán Viktor fényképét, jó sokáig néztem a fejét, majd bedobtam egy felest.
Ezután elővettem Mikola István és Semjén Zsolt fényképét, jó sokáig néztem a fejüket, majd bedobtam két felest. Elolvastam, amit az illetők írogattak és mondogattak erről-arról, és bedobtam három felest.
Ezután olvasgattam egy kicsit bayer zsolt írásait.
Majd bedobtam öt felest, és a Fideszre szavaztam.
Kitámolyogtam a szavazófülkéből, összecsuklottam az árokparton, és sírtam.
Majd álmomban felébredtem, mennydörgésre ébredtem, mert vihar készülődött, a pálmafák szél alatt hajlongtak és a tenger zölden háborgott. Én mégis megkönnyebbülten lélegeztem fel, álom volt csak, álom volt csupán, de milyen rossz álom. És örültem, hogy nem igaz, nincs már közöm ahhoz a távoli, zavaros kis országhoz, ahol választások idején a lakók ijedtek lehetnek csak, zavarodottak, és mindenképpen nagyon szomorúak.
Úgy ébredtem fel, mint Karinthy, amikor azt álmodta, hogy nagyon öreg már, huszonhét éves, pedig csak tizenhat, és meglátva Büchnert, rájön, hogy otthon van megint, a jó, az igazi valóságban. És én is mondtam volna, édes Büchnerkém, de jó, hogy itt vagy, hol jártam én, istenem, milyen borzasztó álmaim voltak. Böktem volna vigyorogva oldalba a Büchnert, de a Büchner nem volt sehol.

Másfél nap alatt sikerült dűlőre jutnom az "én hogy viszonyuljak hozzá, ha ő ígymegúgy ezmegaz" kérdésben.
Jóismerős Férfibarát inspiratíve hallgatott, követett, opponált, kísérte elemzésemet és egyetértett végkövetkeztetéseimmel.
Majd az alábbiakat ajánlotta figyelmembe:
1. Te egy gyöngyszem vagy.
2. Aki a gyöngyszemet nem becsüli, az hülye.
3. Hülyékkel nem foglalkozunk.

Kaptam egy munkát, amiben szerepet kap egy 49 megawattos kombinált ciklusú gázturbina.
Ez pár éve még elkeserített volna, most nem bánom egyáltalán.
- Te? Te mindig olyan humán lélek voltál – nézett rám az orosztanárnő hitetlenkedve, amikor megtudta, hogy a közgázra megyek. Én is annak tartom magam, mindazonáltal érdekelnek a világ reálisabb jelenségei is. Érdekel minden, ami szükséges a világhoz. Ma erről a nagy válságról olvastam, felsejlett mögötte a rendszer, mennyire összetett, mennyi eleme van, mennyi minden szükséges ahhoz, hogy emberek álmodozni vagy spiritualitással foglalkozni tudjanak, mennyi mindent feltételez.
Tiszteletet érdemel minden, ami hozzájárul, például a gázturbina.

Bonnba indulok holnap, nem pedig Berlinbe, az eredeti terv szerint.
Szomszéd mondja, hozzak neki 1 db orkánkabátot, nejloninget, Lux vagy Fa szappant, egy kiló banánt és egy Playboyt, de arra nagyon vigyázzak, arra vadásznak legjobban a határon.

Tarhonyás lecsót csinálok, libazsíron.
Nem akar levet ereszteni a dög.

Vettem bele bogyiszlóit.
Ebből hármat beletesz, és elhajlik tőle a kanál,
vázolt várható hatást a zöldséges.

Egy felet tettem bele végül, kanál ép, én ellenben érdekesen nézek ki, most, miközben eszem. Süsü, a sárkány.
Finom lett, egyébként.

Az élet célja az integritás növelése: egyre nagyobb integritás egy egyre komplexebb rendszerben.
Egyre komplexebb - mert végre képes komplexnek érzékelni magát, vagyis olyannak, amilyen valójában. Érzékelni egyszerre sokfélének, összetettnek, ellentmondásosnak - vágyaiban, motivációiban, érzéseiben; és nem levágni, távolítani, lehasítani, mit kezelni képtelen, mert csak az így kényszerből leegyszerűsített rendszert képes befogadni.

Mindez eszembe jutott, mivel ma hajnalig erről beszélgettünk (softly speaking, ha a rekedtre ordibálás belefér), illetve ide lyukadtunk ki konszenzussal. Kiindulópontunk volt ezotéria vs. szkepszis, érintve a lélek, a testtől független lélek létét vagy nemlétét.

Szívembe zártam, amikor Szkeptikus először fogalmazott óvatosan a lélekről.
Arról volt szó, hogy a cél az integráció: a test, az érzelmek és...
( szkeptikus helyesel) igenigen... a test, az érzelmek meg a miafasz.

Mi történik, ha felnőttnek kijáró udvariasság keveredik gyerekeknek szánt nyelvbe?
Mondjuk felnőttől vesznek vért egy gyermekkórházban.
A környezetben szokatlanul nagyméretű pácienst nővérke instruálja esemény után:

Úgy, és akkor tessék nyomni a bibikét legalább öt percig...
.

and then compassion will be wedded to power
and then both men and women will be gentle
and then both women and men will be strong
and then the greed of some will give way to the needs of many

Tudd meg ma és vedd szívedre,
hogy az Örökkévaló az Isten az égben fenn és a földön lenn,
nincs más.

Álénú - "Isten királysága"
A záróima modern változata, illetve az eredeti ima vége.

Survival pattern

Most, hogy szeles nyári napokat és langyos lágy estéket excel táblázatokkal vagyok kénytelen tölteni, egész nap Máté Péter szól.

Áttértem a folyamatos mosogatásra, hogy gyorsabb legyek, mint a hangyák.
Eddig én vagyok nyerésben.
folyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokmosogatokmosogatokmosogatokmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosanmosogatokfolyamatosan

Nincs mentség, csak magyarázat

"Kifejezetten sajnálatos, hogy homoszexuális személyek megszólás tárgyai és erőszakos cselekedetek áldozatai voltak és továbbra is azok. Efféle viselkedésmódok megérdemlik az elítélést az egyházak pásztorai részéről, bárhol is történnek. "
-„Magyarázatok a szexuáletika egyes kérdéseihez” és „A katolikus egyház püspökeihez - a homoszexuális párok lelkigondozásáról", római Hittani Kongregációl

EZ ITT A LINK HELYE, BÁRMELYIK EGYHÁZ ELÍTÉLŐ NYILATKOZATÁRA.

Rengeteg ember adott hangot mélységes szomorúságának és megrendülésének. És rengeteg elképesztő véleményt is lehetett olvasni. És most nem a kődobáló pár százra gondolok, hanem a "minek provoláltak a buzik" több százezerére, a közönyösökre, a nem gondolkodókra, a titokban kicsit "úgy kellett nekik"-ekre.

A történtek és ezek a vélemények engem is megriasztottak és elkeserítettek. Ugyanakkor rájöttem, hogy ez hiba. Mert nem érhettek meglepetésként. Ilyen emberek mindig is voltak.

Ilyen nézetek mindig is voltak. Nézeteket és nem embereket akarok látni korlátoltnak, félelem-vezéreltnek, kicsinyesnek, gondolkodásra kényelmesnek. Az ember, az több ennél. Ahogy egy meleg sem csak egy nemi identitás, nem lehet csak azzal azonosítani, leszűkíteni, csak "annak" látni. Ahogy azt az embert sem, aki erről számomra visszataszítóan gondolkodik, egyébként pedig értékeket és növekedési lehetőséget rejthet.
De erről így gondolkodik (nem gondolkodik), és ez szörnyű.

Ekkor mi a teendő?

vigyázzatok

Jártomban-keltemben beugrottam rég látott közeli ismerőshöz, csak egy beköszönés végett. Lépcsőházban álldogálva csöngettem be. Ajtót résnyire nyitott, fejét vízszintesre igazítva dugta ki óvatosan. Kiderült, nagy a meleg, úgyhogy nincs rajta, speciel, semmi.
Középkorú, jól karbantartott férfiegyed. Most már biztosan tudom, pedig tényleg nagyon vigyázott, csak a feje látszott az ajtóhoz lapítva.
Meg mögötte a szép, nagy, teljes falat beborító előszobatükör.

Űrhajók támadnak a Fény utcai piacon

Ha nem jön be a környezeti közgazdaságtan meg az emisszió, fodrász leszek.
Ma kezdtem. Férfifejet nyírtam, puncsos boci jégkrémért.

De legalább mások blogján.

Nem teljesen sikerül.

Terveim szerint átmenetileg kussolni fogok. Több okból.

Olimpiai Zeusz, a fair trade és a kapitalizmus védőszentje

Az Olimpiai Zeusz temploma. Örök kedvencem.

Megmaradt épen, sokkal jobban, mint az Akropolisz. Egy hegyoldalban áll, felröppenő galambcsapatok és göcsörtös olajfák között. Fehér márványoszlopok, zöld és barna olajfák, rózsaszín leanderek, kék ég.

Átjön az "antik görögség múlhatatlan ragyogása", a társadalom, ahol Russell szerint az ember utoljára lehetett egyszerre intelligens és boldog, mert a maiban vagy intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye. Abban a múlhatatlanban még Zeusz, a főisten, az istenek és a mindenség királya, a vihar és a villámok ura is alá volt vetve a Moiráknak, a sors akaratának. Amelyen belül mégis önmagával szabadon rendelkezett, alkotott, elbukott, létezett.

Zeusz általános szupervízor volt (general commissioner), de egyes, az ember és a közösség számára kiemelten fontosnak tartott területeket külön is figyelmébe ajánlottak. Ő volt az eskük őre: a leleplezett hazugok egy szobrot állítottak Zeusznak az olümpiai szentély előtt (vajon mennyire lehetett tele?). Az adott szó. Fogadom, megtartom.

Továbbá ő volt a méltányos kereskedelem (fair trade? :-)), az igazságos haszon és a piacok őre. Lehetne ma a globális kapitalizmus és a neoliberális közgazdaságtan göndörödő szakállú védőszentje?

Sürgősen vissza kell mennem Görögországba.

Ez kristályosodott ki bennem ma először, ébredés után, tejeskávé után, morfondír után.
Sürgős és halaszthatatlan élnivalóm van nekem ottan.

Monastiraki az egyik metrómegálló, ahonnan megközelíthető az Akropolisz. Imádok ott feljönni, és meglátni a Roman Agora romjait a mozgólépcső tetejéről. Imádok ott sétálni, inkább hitetlenkedve kóborolni, fehér márványoszlopok, utcazenészek, árusok között.
Tegnap illetve ma fél egy körül indultam volna vissza onnan, öt metrómegállóra lakom csak, de késő volt, a BKV ott is bezár. Jött a rengeteg sárga egyentaxi, gondoltam nem lehet gond, nem lehet drága.
Vagy de. Vagy ha van egyáltalán, nekemnek. A görögök görögök, nincs mit tenni, erre már többször rájöttem. Vagy nagyon kedvesek, vagy nagyon nem azok. Most egymás után kérdezte a kocsiból a sok kövér fekete bajuszos ver?, Ambelokipi, mondom, mire no, ennyi. Az egyikkel továbbhaladt a tárgyalás, disz iz rédiótakszi, szögezte le sötéten, Ambelokipi fiftín juroz. Már kezdtem elgondolkozni, mi lesz velem, mikor megáll egy ugyanolyan sárga, benne fiatal, még bajusztalan. Ambelokipi, bólogat jesz jesz, hau macs, fór fájv juroz. Nem tudtam rendesen egyébként, hova megyünk, a cím soha nincs meg csak az utca, meg a legközelebbi metrómegálló. Görög voltát meg tagadta meg ő sem, du ju hev a bojfrend, de nagyon kedves volt. Az óra a végén 5 euró 1 centet mutatott. Hatot adtam neki, sziksz juroz? kérdezett vissza, for mí? hitetlenkedve, boldogan.
És, ahogy léptem ki az autóból és fordultam vissza becsapni az ajtót, pillantásom a földön egy ott heverő egyeurós érmére esett. Felvettem, én is, hitetlenkedve, talán boldogan.

Átmenetileg megjöttem egy picit, de mire elolvassátok, már itt sem vagyok megint.

Megint elhúzom a csíkot egy időre, jól

Több részletben megyek és jövök, egynapos szösszenetek beiktatásával, megnézni, megvan-e még a világ. Először indulok holnap reggel Hosszúhetény-Püspökszentlászló, utoljára megjövök június 9, Athén-Herakleitou.

Remember me :-)

meg-mondások

"Annyira megszoktam már, hogy terhes vagyok..."
- őszinte barátnő a nyolcadik hónapban, önmagán hitetlenkedve.
Fura lesz utána, az biztos.

"Bababogyó, gyere!"
- kigyúrt kopasz egy kisméretű fehér yorkshire terriernek, annak, amelyiknek piros masniba kötik a fején a haját.
Leszakadt lélekrész?

Lakberendezési gyorstanácsadás

A takarítás csodákra képes.

Takarítás, turistaszezonban

Beindult a turistaszezon. Ezt onnan látom, hogy a kis lépcsőn - végén a csöpp barokk díszkúttal - ami az ablakaim alatt visz el, folyamatosan áramlanak a népek a Vár felé. Ezt akkor látom, amikor kinézek az ablakon, vagy kihajolok, most épp kirázni a porrongyot, most épp japán turisták fejére.
Amikor leviszem a szemetet, a kapualjban fotózó németekkel találkozom. Ezentúl jobban ki kell öltözni a szemétlevivéshez, érdekes öltözeteket tudok előállítani így itthonra, egyébként is a kényelem az első, de itt pláne. Nem blamálhatom magunkat.
Vagy de. Az is izgalmas lehet a világörökség felé gyalogolva, látni egy helybelit, aki takarít és leviszi a szemetet. Én is kíváncsian nézegettem, bárhol jártam. Jó volt Velencében látni a nénit dagadt bokákkal és a cekkerrel. Nagyon helyes kis néni volt, tényleg. Jó volt nyugtázni, Velence nemcsak rózsás-szürke márvány, kéklő tenger és reneszánsz festmények, hanem bevásárolni igyekvő nénik is, akik ugyanúgy kispekulálják, mikor jó még, jó reggel, még a nagy meleg előtt.
Nekem nem tetszik, ha skanzenné válnak a helyek. Jobb, ha laknak bennük, élnek és takarítanak, és rázzák a porrongyot a turisták fejére. A harmadikon lakom, úgyhogy nem is vészes, egyáltalán.

Ott volt.

na hol

És támadt nagy erős szél
amely a hegyeket megszaggatta és a kősziklákat meghasogatta
de az Úr nem volt abban a szélben.
És a szél után földindulás lett
de az Úr nem volt a földindulásban sem.
És a földindulás után tűz jött
de nem volt az Úr a tűzben sem.

És a tűz után
a földindulás után
a nagy és erős szél után
mindezek után
és mindenek után
egy halk és szelíd hang hallatszott.

Vajon fontos volt-e, mit mondott egyáltalán?