Beindult a turistaszezon. Ezt onnan látom, hogy a kis lépcsőn - végén a csöpp barokk díszkúttal - ami az ablakaim alatt visz el, folyamatosan áramlanak a népek a Vár felé. Ezt akkor látom, amikor kinézek az ablakon, vagy kihajolok, most épp kirázni a porrongyot, most épp japán turisták fejére.
Amikor leviszem a szemetet, a kapualjban fotózó németekkel találkozom. Ezentúl jobban ki kell öltözni a szemétlevivéshez, érdekes öltözeteket tudok előállítani így itthonra, egyébként is a kényelem az első, de itt pláne. Nem blamálhatom magunkat.
Vagy de. Az is izgalmas lehet a világörökség felé gyalogolva, látni egy helybelit, aki takarít és leviszi a szemetet. Én is kíváncsian nézegettem, bárhol jártam. Jó volt Velencében látni a nénit dagadt bokákkal és a cekkerrel. Nagyon helyes kis néni volt, tényleg. Jó volt nyugtázni, Velence nemcsak rózsás-szürke márvány, kéklő tenger és reneszánsz festmények, hanem bevásárolni igyekvő nénik is, akik ugyanúgy kispekulálják, mikor jó még, jó reggel, még a nagy meleg előtt.
Nekem nem tetszik, ha skanzenné válnak a helyek. Jobb, ha laknak bennük, élnek és takarítanak, és rázzák a porrongyot a turisták fejére. A harmadikon lakom, úgyhogy nem is vészes, egyáltalán.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése