Jártomban-keltemben beugrottam rég látott közeli ismerőshöz, csak egy beköszönés végett. Lépcsőházban álldogálva csöngettem be. Ajtót résnyire nyitott, fejét vízszintesre igazítva dugta ki óvatosan. Kiderült, nagy a meleg, úgyhogy nincs rajta, speciel, semmi.
Középkorú, jól karbantartott férfiegyed. Most már biztosan tudom, pedig tényleg nagyon vigyázott, csak a feje látszott az ajtóhoz lapítva.
Meg mögötte a szép, nagy, teljes falat beborító előszobatükör.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Ez haláli.
:-)
Tényleg az volt
:-)
Eddig én se gondoltam erre.. mikre kell vigyázni.
Ezen most hangosan kacagtam! Jól irsz!
:-) Örülök!
Megjegyzés küldése